A legjobb tesztelése annak, hogy tényleg tudsz-e mindent, ha válaszolsz ezekre a kérdésekre. Ilyen tesztkérdések a ZH-ban is felbukkannak majd. Minden kérdésre 1 percen belül biztosan lehet válaszolni, ha ennél tovább tart, akkor még érdemes átnézni az anyagot újból. Minden témakörből találsz 10-12 kérdést, ha egy témakörben egymás után öt kérdésre helyesen válaszoltál, érdemes átugrani a következő témakörre, még mielőtt az egésztől elmenne a kedved. Ha a teszt már megy, nézd meg a próbavizsgákat!

 

PRÓBAVIZSGÁK: CORVINUS   BGF

 

 

Íme a tesztkérdések, a válaszok betűire kattintva tudod meg, hogy rosszul válaszoltál. Na jó, lehet, hogy éppen jól.

  

ALAPFOGALMAK

 

1. Az alábbi ismérvek közül melyik nem nominális?

 

A) A település neve

B) irányítószáma

C) Típusa

D) Mindegyik nominális

 

 

2. Az alábbi ismérvek közül melyiket mérjük arányskálán?

 

A) Hőmérséklet

B) Vizsgajegy

C) Név

D) Testsúly

 

 

3. Egy évfolyam hallgatóinak száma 2008-ról 2011-re 10%-al nőtt. Az egyes évek láncviszonyszámai:

2008: 1,02  2009: 1,01  2010: 1,03

Hány százalékkal nőtt évente átlagosan az évfolyam létszáma?

 

A) 2%

B) 103,2%

C) 3,2%

D) 1,019%

 

 

4. Egy évfolyam hallgatóinak száma 2008-ról 2011-re 10%-al nőtt. Az előző évek láncviszonyszámai:

2005: 1,02  2006: 1,03  2007: 1,01  2008: 1,01

Hány százalékkal nőtt évente átlagosan az évfolyam létszáma 2005től 2011-ig?

 

A) 3,4%

B) 2,7%

C) 3,2%

D) Nem állapítható meg

 

 

5. Az egyik évfolyamon a 100 hallgatóra jutó oktatók száma 1,3. Egy másik évfolyamon, ahol kétszer annyi hallgató van, ez 1,1.

Mennyi a 100 főre jutó oktatószám a két évfolyamon együttvéve?

 

A) 1,2

B) 1,15

C) Nem állapítható meg

D) 1,167

 

 

6. Az egyik évfolyamon a 100 fiúra jutó lányok száma 110. Egy másik évfolyamon, ahol kétszer annyi hallgató van, ez 130.

Mennyi a 100 főre jutó lányok száma a két évfolyamon együttvéve?

 

A) 120

B) 123,3

C) Nem állapítható meg

D) 122,6

 

 

7. Egy könyvesbolt hó eleji árukészlete 1000 darabban megadva:

Jan: 26  febr: 28  márc: 27  ápr: 31  máj: 25

Az átlagos raktárkészlet az első negyedévben:

 

A) 27

B) 28

C) 27,83

D) 22,3

 

 

8. Az alábbi ismérvek közül melyiket nem ordinális skálán mérjük?

 

A) Iskolai végzettség

B) Osztályzat

C) Irányítószám

D) Szállodák *-os besorolása

 

 

9. A Budapestre érkező turisták száma

 

A) Diszkrét, nominális

B) Folytonos

C) Diszkrét

D) Intervallum skálán mérhető

 

 

10. A bank a kamatszintet 4%-osról 6%-osra emelte. A kamat tehát

 

A) 2%-al nőtt

B) 50%-al nőtt

C) 4%-al nőtt

D) 6%-al nőtt

 

 

 

11. A bank a kamatszintet 5%-osról 6%-osra emelte. A kamat tehát

 

A) 1%-al nőtt

B) 50%-al nőtt

C) 1%ponttal nőtt

D) 50%ponttal nőtt

 

 

12. A bank az 5%-os kamatszintet 20%-al emelte, majd 4%ponttal csökkentette. Mekkora most a kamat?

 

A) 21%

B) 5%

C) 5,76%

D) 2%

 

 

EGY ISMÉRV SZERINTI ELEMZÉS

 

 

1.Egy utazási irodában minden út árát 5000 forinttal megemelték. Hogyan változott az átlag és a szórás?

 

A) Az átlag is és a szórás is 5000-el emelkedett

B) Az átlag változatlan maradt, a szórás 5000-el nőtt

C) az átlag 5000-el nőtt, a szórás változatlan maradt

D) Egyiket sem lehet ebből megmondani

 

 

2. Egy másik alkalommal 10%-os áremelést hajtottak végre. Hogyan változott ekkor az átlag és a szórás?

 

A) Az átlag és a szórás is 10%-al nőtt

B) Az átlag 10%-al nőtt, a szórás változatlan maradt

C) Az átlag változatlan maradt, a szórás 10%-al nőtt

D) Az átlag és a szórás 5-5 százalékkal nőtt

 

 

3. Az interkvartilis terjedelemről szóló állítások közül melyik igaz?

 

A) Mindig tartalmazza a móduszt

B) Mindig tartalmazza az átlagot

C) mindig tartalmazza az adatok 50%-át

D) mindig tartalmazza az adatok minimumát

 

 

4. Egy 30 fős csoportot életkora szerint osztályozunk. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?

 

A) Mindig létezik decilis eloszlás.

B) Nem mindig létezik decilis eloszlás, de mindig létezik kvartilis eloszlás

C) Ha létezik kvintilis eloszlás, létezik decilis eloszlás

D) Ha létezik decilis eloszlás, létezik kvintilis eloszlás

 

5. A Lorenz-görbe egybeesik a 45 fokos egyenessel, ha az osztályközös gyakorisági sorban

 

A) Minden osztályközébe ugyanannyi elem tartozik

B) Minden osztályköz relatív gyakoriság egyenlő

C) Minden osztályköz relatív értékösszege megegyezik a relatív gyakorisággal

D) Minden osztályköz relatív értékösszege egyenlő

 

 

6. Két ország mobiltelefon szolgáltatóinak árbevételéről az alábbiakat tudjuk. Az A országban 3 szolgáltató van és az árbevétel relatív szórása 10%, míg a B országban négy szolgáltató van, amelyek az árbevételen 2% 35% 6% és 57% arányban osztoznak.

Melyik országban nagyobb a koncentráció?

 

A) Az A országban, mert ott kevesebb szolgáltató van

B) A B országban, mert ott több szolgáltató van

C) Az A országban, mert a Herfindahl-index ott magasabb

D) a B országban, mert a Herfindahl-index az A országban alacsonyabb

 

 

7. Egy országban 3 mobilszolgáltató működik, és a koncentráció mértéke HI=0,4

Mekkora a relatív szórás?

 

A) 44,7%

B) 40%

C) 12%

D) Nem állapítható meg

 

 

8. Egy cég 100 dolgozójának átlagos bruttó bére 1000 dollár. Mekkora a szórás, ha a koncentráció HI=0,1?

 

A) 100

B) 400

C) 300

D) Nem állapítható meg

 

 

9. Egy doboz-ábra készítése során azt tapasztaljuk, hogy a módusz és az átlag is az interkvartilis terjedelmen kívül esik. Mekkorák lehetnek az alsó és felső kvartilisek, ha a módusz 100 az átlag 150?

 

A) 10 és 130

B) 105 és 145

C) 90 és 130

D) 90 és 160

 

 

 

 

 

10. Egy arány skálán mérhető ismérvértékek doboz-ábrájának készítése során azt tapasztaljuk, hogy az alsó kvartilis 100 a felső pedig 200.

Az átlag és a módusz ekkor lehet

 

A) 10 és 250

B) 10 és 350

C) 10 és 290

D) 90 és 210

 

11. Az alábbi állítások közül melyik hamis?

Ha egy eloszlás jobbra elnyúló, akkor

 

A) Előfordulhat, hogy az átlag és a medián egybeesik

B) Előfordulhat, hogy a módusz és a medián egybeesik

C) Nem fordulhat elő, hogy az átlag nagyobb, mint a módusz

D) Előfordulhat, hogy az átlag kisebb, mint a medián

 

 

KÉT ISMÉRV SZERINTI ELEMZÉS

 

 

1.Egy főiskolán a tanárok átlagosan 900 forintot költenek ebédre, a hallgatók 1100 forintot. Mekkora az ebédre költött átlagos összeg lehetséges értéke, ha 10 hallgatóra átlag 10 tanár jut?

 

A) 850

B) 1100

C) 1050

D) 900

 

 

2. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

 

A) Ha két ismérv független, akkor feltételes eloszlásaik gyakoriságai megegyeznek.

B) Ha két ismérv független, akkor van olyan feltételes eloszlás, ahol minden gyakoriság  

    azonos.

C) Ha a kapcsolat sztochasztikus, minden feltételes eloszlás gyakorisága nullától 

    Különböző.

D) Ha minden feltételes eloszlás százalékosan megegyezik, a két ismérv független.

 

 

3. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

 

A) Akkor sztochasztikus a kapcsolat, ha minden feltételes eloszlás különböző.

B) Akkor sztochasztikus a kapcsolat, ha minden feltételes eloszlás egyforma.

C) Ha az egyik ismérv szerinti hovatartozás mindig meghatározza a másik ismérv szerinti

    hovatartozást, akkor a két ismérv kapcsolata függvényszerű.

D) Ha az egyik ismérv szerinti hovatartozás mindig meghatározza a másik ismérv szerinti

    hovatartozást, akkor a két ismérv kapcsolata sztochasztikus.

 

 

4. Egy kontingencia tábla minden oszlopa százalékosan megegyezik az oszlop szerinti peremeloszlással, ám a sorok nem egyeznek meg sorok szerintivel. Ekkor

 

A) A két ismérv független

B) A két ismérv közötti kapcsolat sztochasztikus

C) Nem létezhet ilyen tábla

D) A kapcsolat függvényszerű

 

 

5. Egy kontingencia tábla minden oszlopa százalékosan megegyezik az oszlop szerinti peremeloszlással. Ekkor

 

A) A két ismérv független

B) A két ismérv közötti kapcsolat sztochasztikus

C) Nem létezhet ilyen tábla

D) A kapcsolat függvényszerű

 

 

6. Egy cég dolgozóiról kimutatást készítettek a nem és életkor szerinti megoszlásról.

Az derült ki, hogy a 650 dolgozó esetében a khí-négyzet értéke 300. Ekkor

 

A) Az ismérvek között függvényszerű kapcsolat van

B) Az ismérvek között nincs kapcsolat

C) Az ismérvek között gyenge kapcsolat van

D) Az ismérvek között szoros kapcsolat van

 

 

7. Egy másik cégnél ugyanilyen vizsgálat során az derült ki, hogy a 750 dolgozó esetében nincs kapcsolat a két ismérv között. A nők közül kétszer annyian keresnek havi 800 dollárnál kevesebbet, mint a férfiak közül. Összesen hányan keresnek 800 dollár alatt a vállalatnál?

 

A) A rendelkezésre álló adatokból nem mondható meg

B) A dolgozók harmada keres 800 dollár alatt

C) Senki sem keres 800 dollár alatt

D) Mindenki 800 dollár alatt keres

 

8. Felmérést készítettek egy 2300 fős vállalatnál, a bérek és az iskolai végzettség közötti kapcsolat szorosságáról. Az derült ki, hogy R=0,7. Ekkor az iskolai végzettség ismerete

 

A) 70%-al csökkenti a dolgozó bérével kapcsolatos bizonytalanságot

B) 30%-al csökkenti a dolgozó bérével kapcsolatos bizonytalanságot

C) 50%-al csökkenti a dolgozó bérével kapcsolatos bizonytalanságot

D) 30%-ban magyarázza a bérek mértékét

 

9. Egy minőségi és egy mennyiségi ismérv közti kapcsolat szorosságát vizsgáljuk. Melyik állítás igaz?

 

A) Ha a belső szórás nulla, akkor a két ismérv független

B) Ha a külső szórás nulla, a két ismérv független

C) Ha a teljes szórás nulla, a két ismérv független

D) Ha az R érték nulla, a két ismérv független

 

 

10. Egy minőségi és egy mennyiségi ismérv közti kapcsolat szorosságát vizsgáljuk. A minőségi ismérv ismerete hány százalékban csökkenti a mennyiségi ismérvvel kapcsolatos bizonytalanságot, ha a belső szórás 2 a külső szórás pedig 3?

 

A) A rendelkezésre álló adatokból nem lehet megmondani

B) 30%-al

C) 69%-al

D) 13%-al

 

 

11. Két arányskálán mérhető ismérv kapcsolatát regressziós egyenessel szemléltetjük. A regressziós egyenes meredeksége -1,2 és a tengelymetszete 362. Ha tudjuk, hogy az egyik ismérv átlaga 350, akkor a másik ismérv átlaga

 

A) Nem fordulhat elő ilyen eset

B) Az átlag 20 és 130 közé esik

C) Az átlag 10

D) Az átlag 12

 

12. Egy minőségi és egy mennyiségi ismérv közötti kapcsolat szorosságát vizsgáljuk. A minőségi ismérv szerint képzett csoportok részátlagai 12 20 és 30, a főátlag pedig 25. Ezen kívül ismeretes, hogy a belső szórás 5. A minőségi ismérv ismerete hány százalékban csökkenti a mennyiségi ismérvvel kapcsolatos bizonytalanságot?

 

A) 30%-al

B) 74%-al

C) 73%-al

D) A rendelkezésre álló adatokból nem mondható meg

13. Egy minőségi és egy mennyiségi ismérv közti kapcsolat szorosságát vizsgáljuk. A minőségi ismérv szerint képzett csoportok azonos elemszámuak, részátlagaik 12 20 és 30, a főátlag pedig 25. Ezen kívül ismeretes, hogy a belső szórás 5. A minőségi ismérv ismerete hány százalékban csökkenti a mennyiségi ismérvvel kapcsolatos bizonytalanságot?

A) 30%-al

B) 74%-al

C) 73%-al

D) A rendelkezésre álló adatokból nem mondható meg

 

 

14. Egy minőségi és egy mennyiségi ismérv közti kapcsolat szorosságát vizsgáljuk. A minőségi ismérv szerinti képzett csoportok különböző elemszámúak ugyan, de szórásaik azonosak, mindegyiké 3. Ezen kívül ismeretes, hogy a külső szórás 5. A minőségi ismérv ismerete hány százalékban csökkenti a mennyiségi ismérvvel kapcsolatos bizonytalanságot?

 

A) 26,5%-al

B) 34%-al

C) 73,5%-al

D) A rendelkezésre álló adatokból nem mondható meg

 

 

STANDARDIZÁLÁS

 

 

1. Egy munkahelyen a nők átlagbérét 10%-al a férfiakét 5%-al emelték, az összes dolgozó átlagbére mégis csökkent. Ekkor

 

A) Az adatok egymásnak ellentmondanak így ez nem lehetséges

B) A férfi dolgozók száma nőtt

C) A magasabb jövedelmű dolgozók száma csökkent

D) A magasabb jövedelmű dolgozók részaránya csökkent

 

 

2. Két üzemben gyártanak egy bizonyos alkatrészt. Mindkét üzem alkalmaz hagyományos és modernebb technológiát is a gyártás során. A hagyományos technológiával készült termékek önköltsége nagyobb. Az egyik üzemben az önköltség 6 dollár a másikban 7 dollár, de az első üzem termelési összetételével számolva 8 dollár.

 

A) Az első üzemben nagyobb az olcsóbb modern technológia aránya, hiszen ott csak 6   

    dollár az előállítási költség

B) A második üzemben nagyobb a drágább hagyományos technológia aránya.

C) Az első üzemben nagyobb a drágább hagyományos technológia részaránya

D) A második üzemben drágább a termelés, így nagyobb a drágább hagyományos

    technológia részaránya.

 

 

 

3. Egy zöldséges háromféle almát árul. Egy év alatt 10%-al emelkedett az almák átlagára, pedig mindegyik almafajta ára csak 2%-al emelkedett. Ekkor I” értéke:

 

A) 1,08

B) 0,078

C) 1,078

D) 0,08

 

 

4. Egy terméket két üzemben állítanak elő, önköltsége egy év alatt 2 dollárral emelkedett, ugyanakkor mindkét előállító üzemben csökkent az önköltség.

Mi lehet ennek a magyarázata?

 

A) Ahhoz, hogy az önköltség emelkedjen, legalább az egyik üzemben emelkednie kellene,  
    így az állítás hamis.

B) A drágább üzem termelése nőtt.

C) A drágább üzem aránya a termelésen belül nőtt.

D) A drágább üzem termelése csökkent.

 

 

5. Az elmúlt hónapban a Brent az Urals és az amerikai WT kőolajárai mind emelkedtek. Az emelkedés mértéke 10% 7% és 5%. Egy finomító mindhárom fajtából szokott vásárolni attól függően, hogy melyikből mennyit tud beszerezni. Előfordulhat-e, hogy beszerzési költségei 12%-al emelkednek?

 

A) Nem, hiszen az áremelkedés a 10% a 7% és az 5% súlyozott átlaga.

B) Nem, ha ezentúl mindegyiket az első helyről szerzi be, az áremelkedés akkor is cask
    10%-os lehet.

C) Igen, ha a beszerzésen belül nő a jobban dráguló fajták aránya.

D) Igen, ha a beszerzésen belül nő a drágább fajták aránya.

 

 

6. Az A országban az éves halálozási mutató 0,12% a B országban pedig 0,15%. Az A

ország halálozási arányszáma a B ország kormegoszlásával súlyozva 0,1% lenne.

Melyik országban nagyobb az idősek aránya?

 

A) A B országban nagyobb a halálozási mutató, ezért ott.

B) A B országban, mert az A ország mutatója még a B ország

    kormegoszlásával súlyozva is jobb.

C) Az A országban, mert a B ország 0,1%-os kormegoszlásával

    súlyozva már 0,22% a halálozás.

D) Az A országban, mert a B ország kormegoszlásával számolva

    javul a halálozási mutató.

 

  

 

 

INDEXEK

 

1. Az elmúlt hónapban a Brent az Urals és az amerikai WT kőolajárai mind emelkedtek. Az emelkedés mértéke 9% 7% és 5%. Egy finomító mindhárom fajtából szokott vásárolni, méghozzá rendre 50% 30% 20% arányban. Mennyivel emelkedik átlagosan a beszerzés költsége?

 

A) Átlagosan 7%-al emelkedett

B) Átlagosan 21%-al emelkedett

C) Átlagosan 7,6%-al emelkedett

D) Átlagosan 6,7%-al emelkedett

 

 

2. A fogyasztói árindex vizsgálatakor a bázisidőszaki 1,03 a tárgyidőszaki 1,025. Ekkor

 

A) 0,5%-al csökkentek a tárgyidőszak árai

B) 0,5%-al csökkent a tárgyidőszak fogyasztása

C) A tárgyidőszakban csökkent a fogyasztás a drágább termékek esetében

D) A tárgyidőszakban csökkent a fogyasztás a jobban dráguló termékek esetében

 

 

3. Egy vasúttársaság kétféle jegyet árul járataira. Mindkét jegyfajta árát 6%-al emeli, a jegyek átlagára így 5%-al nő.

 

A) A bázisidőszaki súlyozású árindex 1,05

B) Az értékindex 1,05

C) A bázisidőszaki súlyozású árindex 1,06

D) Az értékindex 1,06

 

 

4. Az A és B ország valutáinak vásárlóerejét összehasonlítva azt kapjuk, hogy az A ország fogyasztásával súlyozva egy A országi valuta 160 B országit ér, míg a B ország fogyasztásával  súlyozva 150-et. Ekkor

 

A) A Fischer-index szerint 1000 B országi valuta 6,45 A országit ér

B) A Fischer-index szerint 100 B országi valuta 1,6 A országit ér

C) A Fischer-index szerint 100 B országi valuta 1,55 A országit ér

D) A hivatalos A országi árfolyam 150 és 160 között van