Statisztika és valszám alapok | mateking
 
10 témakör, 174 rövid és szuper érthető epizód
Ezt a nagyon laza Statisztika és valszám alapok kurzust úgy terveztük meg, hogy egy csapásra megértsd a lényeget. Tudásszinttől függetlenül, teljesen az alapoktól magyarázzuk el a tananyagot, a saját ritmusodban lépésről lépésre. Így tudjuk a legbonyolultabb dolgokat is elképesztően egyszerűen elmagyarázni.
3 450 Ft fél évre

Tartalomjegyzék: 

A kurzus 10 szekcióból áll: Statisztika alapfogalmak, Valszám alapok, kombinatorika, Mintavétel, binomiális és hipergeometriai eloszlás, Valószínűségi változók, Várható érték és szórás, Nevezetes eloszlások, Egy ismérv szerinti elemzés, Két ismérv szerinti elemzés, Standardizálás, Indexek

Statisztika alapfogalmak

  • -

    Az időpontra vonatkozó sokaságokat álló sokaságnak nevezzük.

  • -

    Az arány-skála a sokaság elemeit szintén valamilyen mérés szerint rendezi sorba, de abban különbözik az intervallum-skálától, hogy ennek van valódi nullpontja.

  • -

    Hogyha egy sokaság elemei egymástól jól elkülöníthető egységek, akkor a sokaság diszkrét.

  • -

    Hogyha egy sokaság nem diszkrét, akkor az folytonos.

  • -

    Az intervallum-skála a sokaság elemeit valamilyen mérés szerint rendezi sorba.

  • -

    Az ismérvek olyan vizsgálati szempontok, amelyek alapján a sokaság részekre osztható.

  • -

    Az időtartamra vonatkozó sokaságokat mozgó sokaságnak nevezzük.

  • -

    A nominális (névleges) mérési skála a sokaság elemeit valamilyen tulajdonság szerint csoportokba sorolja, de a csoportok között nincsen semmilyen sorrendiség.

  • -

    Az ordinális (sorrendi) mérési skála a sokaság elemeit valamilyen tulajdonság szerint csoportokba sorolja, és a csoportok között van sorrendiség.

  • -

    Ha több viszonyszámunk van, fölmerülhet az igény ezek átlagolására.

  • -

    Ha több viszonyszámunk van, fölmerülhet az igény ezek átlagolására.

  • -

    A viszonyszámok kiszámolásának módja meglehetősen semmitmondó.

  • -

    A dinamikus viszonyszámok idősorok adataiból számított hányadosok.

  • -

    Az intenzitási viszonyszám két, egymással valamilyen kapcsolatban álló sokaság mennyiségeinek hányadosa.

  • -

    A megoszlási viszonyszám egy sokaság valamely részének az egészhez viszonított arányát írja le.

  • -

    Az állapotidősorok egy vizsgált időtartam egy adott pillanatára vonatkozó megfigyeléseket tartalmazzák.

  • -

    Egy speciális átlag, például ha négy hónap adataiból számoljuk ki az átlagot, viszont csak három hónapos időtartamra.

  • -

    A tartamidősorok egy vizsgált időtartamra vonatkozó megfigyeléseket tartalmaznak.

  • -

    Lényege, hogy az adatokat valamelyik ismérv szerint tudjuk összesíteni.

  • -

    Ezek tulajdonképpen egymás mellett szerepeltetett valamilyen adatok.

  • -

    Mindegyik ismérv szerint tudjuk az adatokat összesíteni.

Valszám alapok, kombinatorika

Valószínűségi változók

Várható érték és szórás

Nevezetes eloszlások

Egy ismérv szerinti elemzés

  • -

    A csúcsosság azt jelenti, hogy az eloszlás görbéje mennyire csúcsosodik ki.

  • -

    Az egyik legegyszerűbb és leggyakrabban használt alakmutatók, az úgynevezett Pearson-féle mérőszámok mellett az F-mutatók.

  • -

    Az egyik legegyszerűbb és leggyakrabban használt alakmutatók, az úgynevezett Pearson-féle mérőszámok:

  • -

    A Herfindahl-index egy eszköz a koncentráció vizsgálatára.

  • -

    A Lorenz-görbe egy eszköz a koncentráció vizsgálatára.

  • -

    Az állapotidősorok egy vizsgált időtartam egy adott pillanatára vonatkozó megfigyeléseket tartalmazzák.

  • -

    Egy speciális átlag, például ha négy hónap adataiból számoljuk ki az átlagot, viszont csak három hónapos időtartamra.

  • -

    A tartamidősorok egy vizsgált időtartamra vonatkozó megfigyeléseket tartalmaznak.

Két ismérv szerinti elemzés

Standardizálás

Indexek

  • -

    Az árindex a szektort érintő árváltozást méri.

  • -

    A volumenindex a forgalom változásának mértéke.

  • -

    Képletek az értékindex kiszámításához.

  • -

    A Fischer-féle árindex és volumenindex kiszámítása.

  • -

    A legtöbb feladatban nincs külön megadva $p_0$ és $p_1$ valamint $q_0$ és $q_1$ pontos értéke, ezért különböző bűvészmutatványokra lesz szükség.

  • -

    A vásárlóerő mérésére van forgalomban az úgynevezett vásárlóerő-paritás.