Barion Pixel Gyakorisági sorok, súlyozott átlag | mateking
 

Már mutatjuk is, hogy mik azok a gyakorisági sorok. Megnézzük, hogyan kell elhelyezni adatokat egy gyakorisági sorba, aztán az is kiderül, hogyan lehet átlagot, móduszt, mediánt, kvartiliseket és szórást számolni a gyakorisági soroknál. Egy gyakorisági sorban általában két oszlop szerepel. Az első oszlopban vannak maguk az elemek, a példánkban éppen Bob matekjegyei, a második oszlopban pedig ezeknek az elemeknek a gyakorisága, vagyis, hogy hány darab van belőlük. Innen ered a gyakorisági sor elnevezés is. Amikor átlagot számolunk, úgynevezett súlyozott átlagot használunk. A súlyozott átlag lényege, hogy minden elemet megszorzunk a hozzá tartozó gyakorisggal, és ezeket adjuk össze, majd elosztjuk az összes elemszámmal. Hasonlóan izgalmas körülmények között kapjuk a móduszt és a mediánt is, és végül a szórást. Sőt még azt is megnézzük, hogy mi az a relatív szórás.

Egy lépésre vagy attól, hogy a matek melléd álljon és ne eléd.
  • Zseniális bármilyen matek ismeret elsajátításához.

    Ákos, 19
  • Sokkal jobb, mint bármelyik egyetemi előadásom.

    Dani, 20
  • Otthonról elérhető és olcsóbb, mint egy magántanár és akkor használom, amikor akarom.

    Milán, 19
  • Nem találsz külön tanárt? Ne is keress! Irány a mateking!!!!

    Bori, 19
BelépekvagyRegisztrálok Back arrow Ugrás az
összeshez