Matek 10. osztály
A kurzus 25 szekcióból áll: Bizonyítási módszerek, matematikai logika, Másodfokú egyenletek, Egyenletrendszerek, Gyökös azonosságok és gyökös egyenletek, Függvények ábrázolása, Szöveges feladatok, Százalékszámítás és pénzügyi számítások, Egyenlőtlenségek, Síkgeometria, Egybevágósági transzformációk, Feladatok függvényekkel, Kombinatorika, Valószínűségszámítás, Gráfok, Statisztika, Középpontos hasonlóság, Vektorok, Trigonometria, Sorozatok határértéke (emelt szint), Függvények határértéke és folytonossága (emelt szint), Sorozatok monotonitása és korlátossága (emelt szint), Deriválás (emelt szint), Függvények érintője (emelt szint), Függvényvizsgálat, szélsőérték feladatok (emelt szint), Az integrálás (emelt szint)
Bizonyítási módszerek, matematikai logika
- -
Az állítás (vagy kijelentés) olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthetjük, hogy az igaz vagy hamis.
- -
Az egzisztenciális kvantor egy jelölése a "létezik" vagy "van olyan" kifejezésnek.
- -
Egy $A$ kijelentés negációja az a kijelentés, amely akkor igaz, ha $A$ hamis és akkor hamis, ha $A$ igaz.
- -
Az univerzális kvantor egy jelölése a "minden" kifejezésnek.
- -
Két kijelentés diszjunkciója pontosan akkor igaz, ha legalább az egyik kijelentés igaz, különben hamis.
- -
Az ekvivalencia akkor igaz, ha $A$ és $B$ logikai értéke azonos, különben hamis.
- -
Az implikáció akkor hamis, ha $A$ igaz és $B$ hamis, minden más esetben igaz.
- -
Két kijelentés konjunkciója pontosan akkor igaz, ha mindkét kijelentés igaz, különben hamis.
- -
De Morgan azonosságok a konjunkció, diszjunkció, implikáció és ekvivalencia tagadásaira.
Másodfokú egyenletek
- -
Elsőfokú egyenletek megoldása, a mérleg elv. Törtes egyenletek megoldása.
- -
A másodfokú egyenlet megoldóképletének gyök alatti része a diszkrimináns.
- -
A másodfokú egyenlet megoldóképlete és alkalmazása.
- -
A másodfokú egyenlet szorzatalakja.
- -
A Viète-formulák nem valami titkós gyógyszer hatóanyag, hanem a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közötti összefüggéseket írja le.
Egyenletrendszerek
- -
A behelyettesítő módszer az egyenletrendszerek megoldásának egyik technikája, ami során az egyik ismeretlent kifejezzük a másikkal.
- -
Az egyenlő együtthatók módszere egy megoldási technika az egyenletrendszerekhez, ami során a két egyenletet összeadjuk vagy kivonjuk egymásból.
Gyökös azonosságok és gyökös egyenletek
- -
Gyökös kifejezések szorzása és osztása közti összefüggések.
- -
Egy a szám köbgyöke az a szám, aminek a köbe a.
- -
Köbgyökös kifejezések szorzása és osztása közti összefüggések.
- -
A gyökvonás másképpp viselkedik páros, illetve páratlan gyökkitevő esetén, így kétféle definíciónk lesz.
- -
Egy a nem negatív szám négyzetgyöke az a nem negatív szám, aminek a négyzete a.
Függvények ábrázolása
- -
Azon x-ek halmaza, amik részt vesznek a hozzárendelésben.
- -
A függvény egy egyértelmű hozzárendelés.
- -
Olyan hozzárendelés, ami különböző x-ekhez különböző y-okat rendel.
- -
Azokat a pontokat, ahol a függvény grafikonja az x tengelyt metszi, zérushelynek nevezzük.
- -
A függvény konvexitása megmondja, hogy a függvény szomorú vagy vidám hangulatban van.
- -
A függvény monotonitása lehet növekedő, csökkenő, szigorúan monton növekedő vagy szigorúan monoton csökkenő.
- -
Globális és lokális maximumok és minimumok.
- -
Megnézzük, hogy melyik függvény hogyan néz ki, aztán megnézzük a külső és belső függvénytranszformációkat. Eltolás az x tengely mentén, eltolás az y tengely mentén, tükrözés, nyújtás.
- -
Mikor páros, mikor páratlan vagy éppen egyik sem egy függvény.
- -
Lássuk mik azok a polinomfüggvények, és hogyan kell őket ábrázolni.
Szöveges feladatok
- -
Utazásról szóló szöveges feladatok.
Százalékszámítás és pénzügyi számítások
- -
Hogyan írjuk fel, ha egy értéket x %-al növeltünk, vagy csökkentettünk.
- -
A kamatos kamat számításának képlete.
Egyenlőtlenségek
- -
Hogyan kell megoldani egyenlőtlenségeket? Mi a különbség egyenletek és egyenlőtlenségek megoldási módszerei között? Egyenlőtlenségek megoldása számegyenesen előjel ábrázolással.
- -
Az elsőfokú egyenlőtlenségeknél még izgalmasabbak a másodfokú egyenlőtlenségek.
Síkgeometria
- -
Hogyan számítjuk egyenes és sík távolságát?
- -
Hogyan számíthatjuk ki két egyenes távolságát?
- -
Két pont távolsága a pontokat összekötő szakasz hossza.
- -
Hogyan számíthatjuk ki két sík távolságát?
- -
Két ponttól azonos távolságra lévő pontok halmaza. Három ponttól azonos távolságra lévő pontok halmaza. Két metsző egyenestől azonos távolságra lévő pontok halmaza.
- -
Hogyan számíthatjuk ki pont és egyenes távolságát?
- -
Hogyan számíthatjuk ki pont és sík távolságát?
- -
Pont, egyenes és sík a tér elemei, alapfogalmak, nem definiáljuk őket, hanem a szemléletből kialakult jelentésükre hagyatkozunk.
- -
A háromszög köré írható körének középpontja az oldalfelezőmerőlegesei metszéspontja. Hogyan lehet megszerkeszteni egy háromszög köré írható körét
- -
A magasságvonal a háromszög egy csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges. A magasságvonalak metszéspontja a magasságpont.
- -
A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakasz. Ezek metszéspontja a súlypont.
- -
A háromszög belső szögfelezőinek metszéspontja a háromszög köré írható körének középpontja.
- -
Néhány képlet háromszögek területére.
- -
Azok a háromszögek, amelyeknek van 90°-os szöge.
- -
Az egyenlőszárú háromszögben van két egyforma hosszú oldal.
- -
Szabályos háromszögnek minden oldala és minden szöge egyenlő (tehát a szögek 60°-osak).
- -
Azokat a négyszögeket nevezzük deltoidnak, amik papírsárkány alakúak és az átlóik merőlegesek egymásra.
- -
A legszabályosabb négyszög a négyzet.
- -
A paralelogramma olyan négyszög, aminek van két párhuzamos oldalpárja.
- -
Rombusznál az oldalak egyenlő hosszúságúak, de a szögeknek nem kell derékszögnek lenniük.
- -
Téglalapnál a szögek derékszögek, de az oldalak nem feltétlen egyenlő hosszúak.
- -
A trapéz olyan négyszög, aminek van legalább egy párhuzamos oldalpárja.
- -
A derékszögű háromszögben a befogók négyzetének összege egyenlő az átfogó négyzetével.
- -
Ha egy kör átmérőjét összekötjük a körvonal egy másik, tetszőleges C pontjával, akkor a C csúcsnál derékszöget kapunk.
- -
A húrnégyszög egy olyan négyszög, amelynek minden oldala ugyanannak a körnek egy-egy húrja.
- -
A kerületi szög egy körben lévő szög úgy, hogy a szög csúcsa a körvonal egy pontja, szárai pedig vagy a kör két húrja, vagy egy húrja és egy érintője.
- -
Egy kör adott ívéhez tartozó kerületi szögek mind ugyanakkorák.
- -
Egy körben egy adott ívhez tartozó bármely középponti szög nagysága kétszerese az ugyanazon ívhez tartozó kerületi szög nagyságának.
- -
Két szimmetrikus körív, amely megadja azokat a pontokat, amik alatt egy szakasz azonos szögben látható.
- -
Kör kerületének és területének képletei.
- -
Mi az a körcikk, és hogyan számolható ki az ívhossza és területe.
Egybevágósági transzformációk
- -
A tengelyes tükrözés során egy egyenesre tükrözünk, amit tengelynek nevezünk.
- -
Egy alakzatot vagy sokszögek tengelyesen szimmetrikusnak nevezünk, ha van olyan tengelyes tükrözés, aminek a hatására a tükörképe önmaga.
- -
Hogyan kell megszerkeszteni egy alakzat középpontosan tükrözött képét, és mik a középpontos tükrözés tulajdonságai.
- -
Egy alakzat vagy sokszög akkor középpontosan szimmetrikus, ha van olyan középpontos tükrözés, aminek hatására a tükörképe önmaga lesz.
- -
Egy alakzatot vagy sokszöget forgás-szimmetrikusnak nevezünk, hogyha van olyan O pont, ami körül egy 0 és 360 fok közé eső szöggel elforgatva a sokszöget önmagába tudjuk forgatni.
- -
A pont körüli forgatáshoz kell egy pont, ami körül forgatunk, na és persze egy szög.
- -
Az eltolás során az alakzat lényegében ugyanaz marad, csak kicsit arrébb kerül.
- -
Két alakzat akkor egybevágó, ha van olyan egybevágósági transzformáció, ami az egyiket a másikba viszi.
- -
Háromszögek egybevágóságának 4 esete.
Feladatok függvényekkel
- -
A másodfokú függvény olyan függvény, amelynek legmagasabb fokú tagja másodfokú.
- -
Trigonometrikus függvényeknek vagy szögfüggvényeknek nevezzük azokat a függvényeket, amelyek tartalmaznak trigonometrikus kifejezéseket, mint például szinusz, koszinusz vagy tangens. Ezek eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldala hányadosa közti összefüggéseket írja le.
Kombinatorika
- -
$n$ faktoriálisán az $n$-nél kisebb vagy egyenlő pozitív egész számok szorzatát értjük.
- -
Egy adott n elemű halmaz elemeinek egy ismétlés nélküli permutációján az n különböző elem egy sorba rendezését értjük.
- -
Ismétlés nélküli variációról akkor beszélünk, ha n különböző elem közül kiválasztunk k db.-ot úgy, hogy a kiválasztott elemek sorrendje is számít.
- -
Ismétlés nélküli kombinációról akkor beszélünk, ha n különböző elem közül kiválasztunk k db.-ot úgy, hogy a kiválasztott elemek sorrendjére nem vagyunk tekintettel.
- -
Ismétléses permutációról akkor beszélünk, ha n elem sorrendjére vagyunk kiváncsiak, de ezen elemek között vannak megegyezőek is.
- -
Ismétléses variációról akkor beszélünk, ha n különböző elem közül kiválasztunk k db.-ot úgy, hogy a kiválasztott elemek sorrendje is számít és egy elemet többször is választhatunk.
- -
Ha kör alakban helyezünk el n különböző elemet és azok sorrendjét vizsgáljuk, akkor ciklikus permutációról beszélünk.
Valószínűségszámítás
- -
Eseményeknek nevezzük a valószínűségi kísérlet során bekövetkező lehetséges kimeneteleket.
- -
A valószínűség kiszámításának klasszikus modellje az, hogy megszámoljuk hány elemi eseményből áll a vizsgált esemény és ezt elosztjuk az összes elemi esemény számával.
- -
Ha a szövegben valószínűségek vannak megadva, akkor a binomiális eloszlást szoktuk használni.
- -
A hipergeometriai eloszlás a visszatevés nélküli mintavételhez kapcsolódó eloszlás.
- -
Ha húzásokat vizsgálunk úgy, hogy a kihúzott elemeket nem tesszük vissza, akkor ez egy visszatevés nélküli mintavétel.
- -
A visszatevées mintavételhez kapcsolódó eloszlás a binomiális eloszlás.
- -
Mikor mondjuk, hogy két esemény egymástól független? Példák független eseményekre.
- -
Mikor kizáró két esemény? Példák kizáró eseményekre.
Gráfok
- -
A gráf egy csúcsának fokszáma a gráf e csúcsában összefutó élek száma.
- -
Egy gráf egyszerű, ha nincs benne sem többszörös él, sem hurokél.
- -
Ha egy gráfban nincs kör, de maga a gráf összefüggő, akkor fának nevezzük.
- -
A gráf csúcsokból és azokat összekötő élekből áll.
- -
Egy gráfban körnek nevezünk egy olyan utat, amely csupa különböző csúcsokon és éleken haladva visszavezet a kiinduló csúcsába.
- -
Egy gráf összefüggő, ha bármelyik csúcsából el lehet jutni bármelyik másik csúcsába élek mentén.
- -
Azokat a gráfokat, ahol minden csúcs mindegyikkel össze van kötve, teljes gráfnak hívjuk.
- -
Egy gráf Euler-köre olyan zárt élsorozat, amely a gráf összes élét pontosan egyszer tartalmazza.
Statisztika
- -
A medián a növekvő sorba rendezett adatsor középső értéke.
- -
A módusz a leggyakoribb érték.
- -
Az átlag az összes elem összege osztva az elemszámmal.
- -
Az átlagtól való átlagos eltérést szórásnak nevezzük és egy szigma nevű görög betűvel jelöljük.
- -
Az adatsor első felének a felezőpontja az alsó kvartilis.
- -
A kvartilisek és a medián azt szemlélteti, hogyan oszlanak el az adatsorban szereplő adatok.
- -
Az adatsor második felének a felezőpontja a felső kvartilis.
- -
A relatív szórás azt mondja meg, hogy a szórás az átlagnak hány százaléka:
Középpontos hasonlóság
- -
A középpontos hasonlósági transzformációhoz adott egy O pont, ez a középpont, és egy lambda nem nulla valós szám, ez a hasonlóság aránya.
- -
Ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metsszük, akkor az egyik szögszáron keletkező szakaszok aránya megegyezik a másik szögszáron keletkező megfelelő szakaszok arányával.
- -
Háromszögek hasonlóságának 4 esete.
- -
Derékszögű háromszög egy befogója mértani közepe az átfogónak és a befogóra eső vetületének.
- -
Derékszögű háromszögben az átfogó magasságának talppontja az átfogót két olyan részre bontja, melyeknek a mértani közepe a magasság:
- -
Hasonló alakzatok területe négyzetesen, térfogata köbösen aránylik egymáshoz.
- -
Bármely háromszögben egy csúcshoz tartozó belső szögfelező a szöggel szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában fogja kettéosztani.
Vektorok
- -
A vektor egy irányított szakasz.
- -
Két pont közti vektor a végpontba mutató helyvektor minusz a kezdőpontba mutató helyvektor.
- -
Egy vektor hosszát megkapjuk, ha vesszük a koordinátái négyzetösszegének a gyökét. Két pont távolsága az őket összekötő vektor hossza.
- -
Vektorok összeadásakor összeadjuk az x koordinátákat és összeadjuk az y koordinátákat. Kivonáskor vesszük az x koordináták különbségét és az y koordináták különbségét.
Trigonometria
- -
Mi az egység sugarú kör? Mi az a szinusz és koszinusz? Mire jó a szinusz és a koszinusz? Mi az a radián? Mi a kapcsolat a fok és a radián között?
- -
Megnézzük, hogy derékszögű háromszögekben mit jelent a koszinusz. Mire jó a a koszinusz, mire lehet használni? Geometriai feladatok megoldása koszinusz szögfüggvény segítségével.
- -
Megnézzük, hogy derékszögű háromszögekben mit jelent a szinusz. Mire jó a szinusz, mire lehet használni? Geometriai feladatok megoldása szinusz szögfüggvény segítségével.
- -
Derékszögű háromszögben a szinusz a szöggel szemközti befogó és átfogó hányadosa. A koszinusz a szög melleti befogó és átfogó hányadosa. A tangens a szöggel szemközti befogó és szög melletti befogó hányadosa.
- -
Derékszögű háromszögben egy szög tangense a szöggel szemközti befogó és szög melletti befogó hányadosa.
- -
A háromszög területe kiszámítható a két oldal és a közrefogott szög szinuszának szorzataként, osztva 2-vel.
- -
Ha a kört kettéosztjuk egy húrjával, akkor körszeleteket kapunk. A körszelet területe az őt magába foglaló körcikk és egyenlőszárú háromszög különbsége.
Sorozatok határértéke (emelt szint)
- -
Nevezetes 0-hoz tartó sorozatok.
- -
Nevezetes végtelenhez tartó sorozatok.
- -
Nevezetes gyökös sorozatok határértéke.
- -
Exponenciális kifejezések határértéke.
- -
Ha egy sorozat határértéke valós szám, akkor a sorozatot konvergensnek nevezzük. Ha a sorozat határértéke plusz vagy mínusz végtelen, illetve ha egyáltalán nincs is határértéke, akkor a sorozatot divergensnek nevezzük. Az ugráló sorozatokat oszcillálónak nevezzük. Lássunk néhány példát.
Függvények határértéke és folytonossága (emelt szint)
- -
Egy függvényt akkor nevezünk folytonosnak valamely pontban, ha itt a függvényérték és a határérték megegyezik. Lássuk miért is ennyire fontos ez.
Sorozatok monotonitása és korlátossága (emelt szint)
- -
Ha egy sorozat határértéke valós szám, akkor a sorozatot konvergensnek nevezzük.
- -
A sorozatok egyik legfontosabb tulajdonsága a határértékük, ami azt jelenti, hogy mi történik a sorozattal ahogy egyre és egyre nagyobb indexű tagjait vizsgáljuk.
- -
Ha a sorozat határértéke plusz vagy mínusz végtelen, illetve ha egyáltalán nincs is határértéke, akkor a sorozatot divergensnek nevezzük.
- -
A sorozat monotonitása lehet monton nő, monoton csökkenő, szigorúan monoton nő, szigorúan monoton csökkenő.
Deriválás (emelt szint)
- -
Függvény konstansszorosának, két függvény összegének, szorzatának és hányadosának deriválási szabályai. Összetett függvények deriválási szabálya.
- -
Egy szelő egyenes meredeksége a differenciahányados.
- -
Egy függvény érintő egyenesének meredeksége a differenciálhányados.
- -
Konstans deriváltja, polinomok deriválási szabálya. Az exponenciális és logaritmus függvények deriválása. Trigonometrikus függvények deriváltjai.
Függvények érintője (emelt szint)
- -
A függvény érintője egy olyan egyenes, amely egy függvényt pontosan egy pontban érint.
Az integrálás (emelt szint)
- -
Az f(x) függvény primitív függvényének jele F(x) és azt tudja, hogy ha deriváljuk, akkor visszakapjuk f(x)-et. Egy függvény primitív függvényeinek halmazát nevezzük a függvény határozatlan integráljának.
- -
Polinomok integrálása. Törtfüggvény integrálása. Exponenciális függvények integrálása. Trigonometrikus függvények integrálása.
- -
Polinomok, törtfüggvény, exponenciális függvények, trigonometrikus függvények integráljainak lineáris helyettesítései.
- -
A Newton-Leibniz formula egy egyszerűen használható képlet a határozott integrál kiszámításához. Ez a tétel az egész matematika történetének egyik legfontosabb tétele. Egy Newton nevű angol fizikus és egy Leibniz nevű német filozófus egyszerre találta ki az 1600-as évek végén.
- -
Ha a szorzás elvégezhető, akkor végezzük el, és utána integráljunk.
- -
Próbálkozzunk a tört földarabolásával és utána integráljunk.