- Bizonyítási módszerek, matematikai logika
- Másodfokú egyenletek
- Egyenletrendszerek
- Gyökös azonosságok és gyökös egyenletek
- Függvények ábrázolása
- Szöveges feladatok
- Százalékszámítás és pénzügyi számítások
- Egyenlőtlenségek
- Síkgeometria
- Egybevágósági transzformációk
- Feladatok függvényekkel
- Kombinatorika
- Valószínűségszámítás
- Gráfok
- Statisztika
- Középpontos hasonlóság
- Vektorok
- Trigonometria
- Sorozatok határértéke (emelt szint)
- Függvények határértéke és folytonossága (emelt szint)
- Sorozatok monotonitása és korlátossága (emelt szint)
- Deriválás (emelt szint)
- Függvények érintője (emelt szint)
- Függvényvizsgálat, szélsőérték feladatok (emelt szint)
- Az integrálás (emelt szint)
Gyökös azonosságok és gyökös egyenletek
Gyökös azonosságok
\( \sqrt{ a \cdot b } = \sqrt{a} \cdot \sqrt{ b } \qquad a \geq 0, \; b \geq 0 \)
\( \sqrt{ \frac{a}{b} }= \frac{ \sqrt{a} }{ \sqrt{b} } \qquad a \geq 0, \; b > 0 \)
Köbgyök
Egy $a$ szám köbgyöke az a szám, aminek a köbe $a$.
\( a \in R \qquad \left( \sqrt[3]{a} \right)^3 = a \)
Köbgyökös azonosságok
\( \sqrt[3]{a \cdot b} = \sqrt[3]{a} \cdot \sqrt[3]{b} \qquad a \in R, \; b \in R \)
\( \sqrt[3]{ \frac{a}{b} } = \frac{ \sqrt[3]{a} }{ \sqrt[3]{b} } \qquad a \in R, \; b \in R \)
n-edik gyök
A gyökvonás másképpp viselkedik páros, illetve páratlan gyökkitevő esetén, így kétféle definíciónk lesz.
Egy $a$ nem negatív szám $n=2k$-adik gyöke az a nem negatív szám, amire:
\( \left( \sqrt[2k]{a} \right)^{2k} = a \)
Egy tetszőleges $a$ szám $n=2k+1$-edik gyöke az a szám, amire:
\( \left( \sqrt[2k+1]{a} \right)^{2k+1} = a \)
Négyzetgyök
Egy $a$ nem negatív szám négyzetgyöke az a nem negatív szám, aminek a négyzete $a$.
\( a \geq 0 \qquad \sqrt{a}\geq 0 \qquad \sqrt{a}^2 = a \)
a) \( \sqrt{2} \cdot \sqrt{18} = ? \)
b) \( \sqrt{6} \cdot \sqrt{24} = ? \)
c) \( \sqrt{6} \cdot \sqrt{24} = ? \)
d) \( \sqrt{112}-\sqrt{28}+\sqrt{63} = ? \)
e) \( \sqrt{96} - \sqrt{54} + \sqrt{24} = ? \)
f) \( \left( \sqrt{12} + \sqrt{3} \right)^2 = ? \)
Gyöktelenítsük a törteket.
a) \( \frac{1}{\sqrt{3}} \)
b) \( \frac{5}{\sqrt{5}} \)
c) \( \frac{2}{\sqrt{x}} \)
d) \( \frac{3}{\sqrt{3}-1} \)
e) \( \frac{2}{\sqrt{3}-\sqrt{2}} \)
f) \( \frac{6}{\sqrt{x}+3} \)
Oldjuk meg az alábbi egyenleteket.
a) \( \sqrt{x+3}+2=4x \)
b) \( \sqrt{4x+1}-\sqrt{x+3}=2 \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \sqrt{x+5}=3 \)
\( \sqrt{x+5}=1-x \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \sqrt{x^2+8x+16}+3=\sqrt{x^2-6x+9} \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \frac{x+1}{ \sqrt{x-3}}=\sqrt{x-3}+2 \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \frac{3x+2}{ \sqrt{x-2}}=\sqrt{x-2}+8 \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \sqrt{3x+13}+\sqrt{x+4}=\sqrt{10x+1} \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \sqrt{8x+1}-\sqrt{2x+4}=\sqrt{x+3} \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \sqrt[4]{x-3}-\sqrt{x-3}-2=0 \)
Oldjuk meg az alábbi egyenletet.
\( \sqrt{x+16}-2=\frac{3}{\sqrt{x+16}} \)
