Már mutatjuk is a függvény halmazelméleti definícióját. Kiderül, hogy a függvények egy Descartes-szorzat sppeciális tulajdonságú részhalmazai. Nézünk példákat függvényekre, és aljutunk a szokásos függvény-ábráig.

A képsor tartalma

Ha meg szeretnénk mondani, hogy egy héten milyen lesz az idő…

akkor szükségünk lesz hét darab rendezett párra.

Ezeket a rendezett párokat az A és B halmazok Descartes-szorzatából választjuk ki.

Minden napra csak egy elemet választhatunk.

Ezt jó lenne valahogy megüzenni a meteorológusoknak is…

Hogyha ugyanis mondjuk keddre két elemet is választunk…

na, akkor most esernyőt vigyünk vagy fürdőruhát?

A jó előrejelzés titka az, hogy ugyanarra a napra nem jósol két különböző időjárást…

Vagyis, ha van egy és egy akkor szükségképpen .

Hogyha ez varázslatos dolog teljesül, azt úgy nevezzük, hogy függvény.

Az f halmazt függvénynek nevezzük, ha minden eleme rendezett pár, és ha és akkor szükségképpen .

Ha keddre két elemet is választunk, akkor ez nem függvény.

Hogyha viszont csak egyet, akkor igen.

Ez azt jelenti, hogy a hét minden napjához hozzárendelünk valamilyen időjárást.

És ezzel eljutottunk az általános iskolából ismert függvény-ábrához.

Ez jó jel, ezek szerint, amit általános iskolában tanulunk, annak van értelme.

Rögtön folytatjuk.

Egy lépésre vagy attól, hogy a matek melléd álljon és ne eléd.
  • Nagyon jó árba van, valamint jobb és érthetőbb, mint sok külön matek tanár.

    Márk, 22
  • Értelmes, szórakoztató, minden pénzt megér.

    Tibor, 23
  • Otthonról elérhető és olcsóbb, mint egy magántanár és akkor használom, amikor akarom.

    Milán, 19
  • Jó árban van és hihetetlenül világos a magyarázat és annyiszor lehet visszatérni az egyes lépésekre, ahányszor arra csak szükség van a megértéshez.

    Lili, 22
BelépekvagyRegisztrálok Back arrow Ugrás az
összeshez
Hurrá, itt már nincs következő!