Barion Pixel A medián és a kvartilisek kiszámolása különböző esetekben | mateking
 

Már mutatjuk is, hogyan kell kiszámolni a mediánt és a kvartiliseket különböző elemszámok esetén. Amikor az elemek száma néggyel osztható, a medián éppen kettéosztja az adathalmazt és ilyenkor a medián a két középső elem átlaga. A kvartilisek pedig szintén két elem közé esnek és így azokat is átlagolással kapjuk. Amikor az összes elem száma páros, de néggyel nem osztható, a mediánt ilyenkor is átlagolással kapjuk, de a kettéosztott adathalmazoknak már van középső eleme és ezek lesznek az alsó és felső kvartilisek. Amikor az adathalmaz elemszáma néggyel osztva egy maradékot ad, a medián pont az adathalmaz középső eleme. Ilyenkor a medián két páros elemszámú részre osztja az adathalmazt és a kvartiliseket ilyenkor is átlagolással kapjuk. Amikor viszont az adathalmaz elemszáma néggyel osztva 3 maradékot ad, a medián épp az adathalmaz középső eleme, és azt két páratlan elemszámú részre osztja. Ezeknek a páratlan elemszámú részeknek a középen álló elemei az alsó és felső kvartilisek. Ezzel le is fedtük az összes esetet.

A képsor tartalma

És most egy nagyon fontos dolgot fogunk tisztázni Bob matekjegyei segítségével.

Rakjuk őket sorba…

És nézzük meg, hogy mi lesz a medián és a kvartilisek.

A medián a sorba rendezett adatsor középső értéke…
Most itt van a közepe…
És ilyenkor átlagolni kell.

Az alsó kvartilis az első felének a felezője…
Éppen itt is van.

Megint átlagolni kell…

És itt jön a felső kvartilis…

Ez eddig nem túl izgalmas.

De most történik valami, ami mindent megváltoztat…

Bob még egy ötöst behúz matekból.

Nézzük, mi a helyzet, hogyha nem 8 darab, hanem 9 darab adatunk van.

A medián most is a középső…
És most van is középső.

Az alsó kvartilis megint az első felének a felezője…
És ilyenkor a mediánt nem nézzük…
Tehát csak ezeket nézzük.

És a felező…
Hopp, ez lesz az alsó kvartilis.

A felső kvartilis pedig az adatsor második felének a felezője lesz…

Így néz ki a dolog, ha 9 darab elem van.

Tegyük be ezt is ide a listánkra…

És most lássuk, mi történik akkor, ha 10 darab elem van…

A tudományos kísérlet érdekében Bobnak még egy dolgozatot kell írnia matekból…

Nem lehet mindig győzni…


Így, hogy 10 darab elem van, megint nincsen középső.
A medián tehát…
Ezeknek az átlaga.

Az alsó kvartilis az első felének a felezője…
És most van középső elem…

Így hát ez lesz az alsó kvartilis.

A felső kvartilis pedig…

Hopp, az itt van.

Így néz ki tehát, amikor 10 darab elem van.
Ezt is írjuk föl a többihez.


És végül itt jön még egy eset…
Bob kapjon még egy ötöst…

Lássuk, mi történik akkor, ha 11 darab elem van.
Ilyenkor megint van középső…

Ez lesz a medián.

Aztán az első felének a felezője az alsó kvartilis…
Az adatok első fele ez lesz, vagyis a mediánt elhagyjuk…

És íme, a felező…

Aztán jön az adatok másik fele…

Ezzel megnéztük az összes lehetőséget.

Ez az eset akkor van, ha az elemek száma páros, sőt 4-gyel is osztható.

Ez az eset akkor van, ha az elemek száma páros, de 4-gyel nem osztható.

Ez olyankor van, amikor az elemek száma páratlan, és a mediánt elhagyva két páros elemszámú halmazt kapunk.

Ami egyébként azt jelenti, hogy az elemszám 4-gyel osztva 1-et ad maradékul.

Végül itt jön ez, amikor az elemek száma páratlan és a mediánt elhagyva is két páratlan elemszámú halmazt kapunk.

Ilyenkor az elemszám 4-gyel osztva 3-at ad maradékul.
Az elemszám 4-gyel osztható




 

A medián és a kvartilisek kiszámolása különböző esetekben

06
hang
Egy lépésre vagy attól, hogy a matek melléd álljon és ne eléd.
  • Felsőbb éves egyetemisták ajánlották, "kötelező" címszóval.
    Ricsi, 19
  • Nem találsz külön tanárt? Ne is keress! Irány a mateking!!!!

    Bori, 19
  • Értelmes, szórakoztató, minden pénzt megér.

    Tibor, 23
  • A mateking miatt sikerült az érettségi és az összes egyetemi matekos tárgyam.

    Míra, 21
BelépekvagyRegisztrálok Back arrow Ugrás az
összeshez