Középiskolai matek (teljes) epizód tartalma:
Már mutatjuk is, hogy mi az a vonaldiagram, mi a pontdiagram, és mi köze van ezeknek egymáshoz. Megnézzük, hogy az oszlopdiagramban szereplő adatokat hogyan tudjuk pontdiagramon és vonaldiagramon is ábrázolni, és az is kiderül, hogy mikor melyiket érdemes használni. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor az oszlopdiagrammal járunk jobban és van amikor a vonaldiagrammal. Aztán az is kiderül, hogy mi az a csoportosított oszlopdiagram és mikor kell használni.
Ebben a táblázatban 12 nap időjárása látható a legkisebb és legnagyobb napi hőmérséklettel.
Nézzük meg, hogyan tudjuk ábrázolni az adatokat ebben a koordinátarendszerben.
Ábrázoljuk a következő 12 nap legkisebb és legnagyobb napi hőmérsékletét egy koordinátarendszerben.
Ez itt a koordinátarendszer…
És most nézzük, hogyan tudjuk ábrázolni az adatokat.
Kezdjük a napi legkisebb hőmérsékletekkel.
Ha egyszerűen csak berajzoljuk ezeket a koordinátarendszerbe…
Azt úgy hívjuk, hogy pontdiagram.
Egy kicsit izgalmasabb, hogyha a pontokat össze is kötjük…
Ezt vonaldiagramnak nevezzük.
Ugyanezt megcsinálhatjuk a napi legnagyobb hőmérsékletekkel is.
Itt jön a pontdiagram…
És ez a vonaldiagram.
Hogyha nem külön-külön ábrázoljuk a legkisebb és a legnagyobb hőmérsékleteket, hanem az egészet egyben…
Akkor hétfőn napközben emelkedni kezd a hőmérséklet…
Aztán éjszakára lehűl.
Másnap újra emelkedik…
Aztán megint csökken.
És így ezt a cikcakkos vonalat kapjuk a 12 nap hőmérsékleteivel.
A grafikonról lazán le tudjuk olvasni, hogy melyik nap van a leghidegebb…
És azt is, hogy melyik napon van a legmelegebb.
Végül itt jön egy beugratós kérdés…
Melyik nap volt a napi legmelegebb hőmérséklet a leghidegebb?
Vagyis most csak a pirosakat kell nézni…
Lássuk, hol a legkisebb…
Két ilyen nap is van.
És nézzük meg azt is, mikor volt a napi legkisebb hőmérséklet a legnagyobb…
És van itt még egy dolog…
Ezt az egészet ábrázolhatjuk oszlopdiagrammal is…
Mégpedig így, hogy minden nap két oszlopot használunk.
És a pöttyök nem is kellenek…
Ezt csoportosított oszlopdiagramnak nevezzük.
Itt van például egy ilyen diagram arról, hogy az iskolai színjátszó szakkörbe hány lány és hány fiú jár.
Ábrázoljuk ugyanezt vonaldiagrammal is.
És most itt az ideje, hogy fényt derítsünk néhány izgalmas kérdésre a színjátszó szakkörrel kapcsolatban…
Melyik hónapban volt a legtöbb, és mikor volt a legevesebb fiú a szakkörben?
Ez a vonaldiagramról már messziről látszik…
Januárban volt a legkevesebb fiú, éppen 10 darab.
És decemberben volt a legtöbb, amikor 40-en voltak.
Most nézzük, mi a helyzet a lányokkal…
A legtöbb lány itt volt novemberben, itt 30-an voltak.
A legkevesebb pedig itt, februárban.
Nem látszik valami jól, hogy pontosan hány lány volt februárban…
Az oszlopdiagramról ez talán könnyebb leolvasni.
Úgy tűnik, a halvány vonalkák kettesével vannak…
Így hát ez itt alighanem 18.
Vagyis februárban volt a legkevesebb lány, amikor 18-an voltak.
És most nézzük, mikor lett több a fiú, mint a lány…
Ezt a vonaldiagramról lehet a legegyszerűbben leolvasni.
Ahol a két grafikon metszi egymást…
Vagyis augusztusról szeptemberre haladta meg a fiúk száma a lányok számát.
Középiskolai matek (teljes) epizód.