Ez itt három…
Ez pedig négy.

És vannak helyzetek, amikor szükség van negatív számokra is…

A negatív számokat hosszú ideig nem tekintették számnak…

Az európai matematikusok még az 1700-as években is úgy gondolták, hogy nem létezhetnek olyan számok, amelyek negatívak.

De aztán megépültek a plázák…
Mélygarázzsal.

A negatív számok működését lazán megérthetjük ennek a liftnek a segítségével…

Ha fölfelé megyünk a lifttel, az pozitív…
Lefelé pedig negatív.
Ez például azt jelenti:

Hogy a 2. emelten vagyunk, és fölmegyünk még 3-at.
Az eredmény nyilván 5.

Hogyha most lemegyünk két emeletet…

Akkor a harmadikra érkezünk.

Menjünk le most 7 emeletet.

Nézzük, mi történik, ha fölmegyünk 3 emeletet…

Így még mindig a föld alatt leszünk.

És most jöjjön valami érdekesebb.

Számoljuk ki ezt:

A másodikról indulunk…
Először lemegyünk 5 emeletet.
Aztán fölmegyünk hatot…

Itt az ideje szintet lépni…
És a liftek nem is kellenek.

Ezt úgy hívjuk, hogy számegyenes.

A számegyenesek általában nem függőlegesek…
Hanem vízszintesek.

A számokat pedig így tudjuk ábrázolni rajta.

Ez itt például három.

És ez pedig mínusz hét.

A pozitív számok fölfelé mennek…
A negatívak pedig lefelé.

Hogyha itt van például ez:

Akkor az eredményt a számegyenesről is könnyen le tudjuk olvasni.

A mínusz héthez hozzáadjuk a hármat…
És az eredmény…

Nézzünk meg még egyet:

Ez a 4…
Ez pedig a 9.

Így néz ki, amikor a 4-hez hozzáadjuk a 9-et.
És ez pedig, amikor kivonjuk.
Az eredmény mínusz öt.

Itt jön egy olyan, amikor mind a kettő mínusz:

És most nézzük, mit kezdhetnénk ezzel:

Hűha, ez valami egészen fura…
Készítsünk egy rajzot.

Ja, mondjuk ne ilyet…
Rajzoljuk föl ezeket a számokat a számegyenesre.
Hogyha összeadás lenne…

De kivonás van.

Ilyenkor a két egymás melletti mínuszjel…
Összeáll egy pluszjellé.

Lássuk, mi van ezzel:

Ha két mínusz torlódik így össze…
Az plusz jellé alakul.

Ha az egyik mínusz és a másik plusz…
Akkor az mínusz lesz.