És most nézzük, miért rettegnek olyan soka a kiemeléstől…
A kiemelés a zárójelfelbontás megfordítása.

Ez egy zárójelfelbontás…
És ez pedig a kiemelés:

sélemeik a gidep ze sé

Vagy legalábbis majdnem…

A kiemelés azt csinálja, hogy átalakítja ezt egy szorzattá.

A dolog úgy indul, hogy kell találnunk egy számot, amit kiemelhetünk.
A 3 például jó is lesz…
És aztán hopp, kiemeljük.
Kész is a kiemelés.
Ha most beszorzunk 3-mal és felbontjuk a zárójelet, akkor visszakapjuk, hogy 3x+30.

Az egész ilyen egyszerű.

De akkor miért rettegnek tőle mégis olyan sokan?

Mindjárt meglátjuk…

Emeljünk ki itt is:

Azzal kezdjük, hogy megnézzük, mit lehetne kiemelni.

Ki tudunk emelni, mondjuk 4-et.

És, hogy mi a nehéz a kiemelésben?
Az a nehéz benne, hogy rájöjjünk, mit lehet kiemelni.

Nézzük meg ezt:

A 12-t például nem igazán lehet kiemelni…
Mert így hirtelen nehezen tudunk olyan számot mondani, amit 12-vel megszorozva 20-at kapunk.

Ha mégis rájövünk, hogy ez az:

Hát ez így még rosszabb…

Valami olyan számot kellene kiemelni, ami a 4x-ben és a 20-ban is megvan.

Kiemelni nem csak számokat lehet…

Itt mindkét tagban van x…
Úgyhogy emeljünk ki x-et.

Ilyenkor ezt a magányosan álldogáló x-et képzeljük el úgy, hogy 1x.
És mehet a kiemelés.

Vannak aztán olyan esetek is, amikor több dolgot is ki tudunk emelni…

Ki lehet emelni például y-t.
De ebből még ki lehet emelni x-et is.

Minél több dolgot emelünk ki, annál jobb.

De vannak helyzetek, amikor be kell érni kevéssel is.

Így hirtelen úgy néz ki, hogy itt nem is lehet semmit kiemelni…
De a 3-at azért talán mégis ki lehet…