Már mutatjuk is, hogy mik azok a gyakorisági sorok. Megnézzük, hogyan kell elhelyezni adatokat egy gyakorisági sorba, aztán az is kiderül, hogyan lehet átlagot, móduszt, mediánt, kvartiliseket és szórást számolni a gyakorisági soroknál. Egy gyakorisági sorban általában két oszlop szerepel. Az első oszlopban vannak maguk az elemek, a példánkban éppen Bob matekjegyei, a második oszlopban pedig ezeknek az elemeknek a gyakorisága, vagyis, hogy hány darab van belőlük. Innen ered a gyakorisági sor elnevezés is. Amikor átlagot számolunk, úgynevezett súlyozott átlagot használunk. A súlyozott átlag lényege, hogy minden elemet megszorzunk a hozzá tartozó gyakorisggal, és ezeket adjuk össze, majd elosztjuk az összes elemszámmal. Hasonlóan izgalmas körülmények között kapjuk a móduszt és a mediánt is, és végül a szórást. Sőt még azt is megnézzük, hogy mi az a relatív szórás.