Középszintű matek érettségi epizód tartalma:
Már nézzük is, hogyan kell megoldani olyan százalékszámolásos feladatokat, ahol egy termék árát emelik valahány százalékkal, aztán csökkentik valahány százalékkal… De az is lehet, hogy kétszer egymás után növelik. Az ilyen esetekben a százalékokat mindig át kell váltanunk századrészre, és aztán ezek a századrészek szorzódnak. Azt is megnézzük, hogy mit jelent az ÁFA, hogyan kell számolni vele, sőt az is kiderül, hogy mi a bruttó és a nettó ár. Nézünk egy példát arra is, hogy mennyi egy termék ára, hogyha 12%-os és ha 27%-os az ÁFA mértéke. Tanulságos százalékszámítás feladatokra lehet számítani.
Azt nem tudjuk, hogy mennyibe került a lakás eredetileg…
Sőt azt se, hogy mennyibe került három évvel később.
És ezeket soha nem is fogjuk megtudni.
A kérdés nem is erről szól, hanem arról, hogy hány százalék volt a változás.
Az első évben a változás 7%-os növekedés:
A második évben a változás 5%-os növekedés:
És a harmadik évben 2%-os csökkenés:
A változás a három év alatt ezeknek a szorzata:
A lakás ára 10,103%-kal nőtt.
Az ÁFA úgy működik, hogy van egy eredeti ár, amennyibe az autó, vagy bármilyen termék kerül, és amikor eladják, az állam is akar a haszonból.
Az eredeti árat nettó árnak nevezzük, ez most a 20 ezer dollár.
Ennyibe kerülne az autó, ha az állam nem követelné a vásárlás után a neki járó jussát.
A nettó árból úgy lesz bruttó ár, hogy a vásárlás után az állam is kéri a maga százalékát.
Középszintű matek érettségi epizód.