A kombinációs tábla általános sémája:
| |
$C_1$ |
$C_2$ |
$\dots$ |
$C_j$ |
|
Össz. |
| $R_1$ |
$f_{11}$ |
$f_{12}$ |
$\dots$ |
$f_{1j}$ |
|
$f_{1 \bullet}$ |
| $R_2$ |
$f_{21}$ |
$f_{22}$ |
$\dots$ |
$f_{2j}$ |
|
$f_{2 \bullet}$ |
| $\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
| $R_i$ |
$f_{i1}$ |
$f_{i2}$ |
$\dots$ |
$f_{ij}$ |
|
$f_{i \bullet}$ |
| $\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
$\dots$ |
| Össz. |
$f_{\bullet 1}$ |
$f_{\bullet 2}$ |
$\dots$ |
$f_{\bullet j}$ |
|
N |
Az első oszlop elemei, amint látjuk $f_{11}$ aztán $f_{21}$ és így tovább az általános tag $f_{1i}$, ami közös bennük az az, hogy a második indexe mindegyiknek 1-es.
Az oszlop alján összegezzük őket, az összeg $f_{\bullet 1}$ ami azt jelenti, hogy ez azoknak az elemeknek az összege, ahol a második index 1, az első index pedig tökmindegy, hogy mi, ezt hivatott jelezni a $\bullet$ jel.
Aztán a második oszlopban pontosan ugyanez a helyzet, az oszlopban lévő elemek $f_{12}$ alatta $f_{22}$ és így tovább, összegük pedig $f_{\bullet 2}$.
Ugyanez megy a sorokra is, az első sor elemei $f_{11}$ aztán $f_{12}$ és így tovább, itt az elemek első indexe egyezik meg, mindegyiknek 1-es, összegüket pedig úgy jelöljük, hogy $f_{1 \bullet}$.