Bevezető matematika kémia alapszak
A kurzus 24 szekcióból áll: 15SZERK, 16SZÖV, 17 SZAZ, 18HATV, 19TER, 20TT, 21TERG, 22szamok, 23szog, 24betus, Halmazok és gráfok, Egyenletrendszerek, másodfokú egyenletek, Egyenlőtlenségek, Abszolútértékes egyenletek, Exponenciális egyenletek, Logaritmikus egyenletek, Gyökös egyenletek, Trigonometrikus egyenletek, Számtani és mértani sorozatok, Szinusztétel és koszinusztétel, Koordinátageometria, 12, 13, 14
17 SZAZ
- -
A százalékalap az a szám, amihez a százalékszámítás során viszonyítunk. Ez jelenti mindig a 100%-ot. Ha például egy osztályba 20 gyerek jár és közülük 8 lány, 12 fiú, akkor a 20 gyerek lesz a 100%, aminek valahány százaléka lány és valahány százaléka fiú.
- -
A százalékláb a százalékszámításos feladatban a százalék. Ennyi százalékát kell kiszámítani a százalékalapnak.
- -
A százalékérték a százalékalap és a százalékláb szorzata, tehát a végeredmény.
- -
A százalékértéket megkapjuk úgy, hogy a százalékalapot és a százaléklábat összeszorozzuk.
- -
A százalékalap a százalérték és a százalékláb hányadosa.
- -
A százalékláb a százalékérték és a százalékalap hányadosa.
- -
Hogyan írjuk fel, ha egy értéket x %-al növeltünk, vagy csökkentettünk.
19TER
- -
A mértékegységátváltásokat úgy a legkönyebb megjegyezni, ha az előtag neveket jegyezzük meg, mint deci, centi, milli, stb.
- -
Négyzetméter, négyzetdeciméter, négyzetcentiméter, négyzetmilliméter...
- -
köbméter, köbdeciméter, köbcentiméter, köbmilliméter...
- -
Négyzetméter, négyzetdeciméter, négyzetcentiméter, négyzetmilliméter...
- -
köbméter, köbdeciméter, köbcentiméter, köbmilliméter...
21TERG
- -
Képlet téglatest térfogatára és felszínére.
24betus
- -
A kiemelés a zárójelfelbontás megfordítása.
Halmazok és gráfok
- -
Az A és B halmazok uniója: Azon elemek halmaza, amelyek legalább az egyik halmazban benne vannak. Az A és B halmazok metszete: Azon elemek halmaza, amelyek mindkét halmazban benne vannak. Az A és B halmazok különbsége: Azon elemek halmaza, amelyek az A halmazba benne vannak, de a B halmazba nem. Az A halmaz komplementere a H alaphalmazon nézve: Az alaphalmaz azon elemeinek halmza, amelyek nincsenek benne az A-ban.
- -
A logikai szita formula a halmazok elemszámának meghatározását segítő képlet.
Egyenletrendszerek, másodfokú egyenletek
- -
Elsőfokú egyenletek megoldása, a mérleg elv. Törtes egyenletek megoldása.
- -
A másodfokú egyenlet megoldóképlete és alkalmazása.
- -
A másodfokú egyenlet megoldóképletének gyök alatti része a diszkrimináns.
Abszolútértékes egyenletek
- -
Egy szám abszolútértékén a nullától való távolságát értjük.
Exponenciális egyenletek
- -
Készítünk egy szuper-érthető összefoglalót a hatványazonosságokból. Megnézzük, hogyan kell a hatványazonosságokat használni. Megnézzük mi az az exponenciális függvény és hogyan kell ábrázolni.
- -
Az exponenciális függvények meglehetősen fontosak a matematikában, sőt nem csak a matematikában. Itt jönnek az exponenciális függvények.
- -
Mik azok az exponenciális egyenletek? Hogyan kell megoldani egy exponenciális egyenletet? Törtes exponenciális egyenletek. Másodfokú egyenletre vezető exponenciális egyenletek.
- -
Mik azok az exponenciális egyenlőtlenségek? Hogyan kell megoldani egy exponenciális egyenlőtlenséget?
Logaritmikus egyenletek
- -
Itt végre szuper-érthetően kiderül, hogy mi az a logaritmus. Készítünk egy gyors kis összefoglalót a logaritmus azonosságairól. Megnézzük, hogyan kell a logaritmus azonosságokat használni. Megnézzük mi az a logaritmus függvény és hogyan kell ábrázolni.
- -
Készítünk egy szuper-érthető összefoglalót a logaritmus azonosságokról. Megnézzük, hogyan kell az azonosságokat használni, milyen kikötéseket kell tenni a logaritmikus kifejezéseknél, hogyan néz ki a logaritmus függvény.
- -
Mik azok a logaritmusos egyenletek? Hogyan kell megoldani egy logaritmikus egyenletet? Milyen kikötéseket kell tenni egy logaritmusos egyenlet megoldásánál? Törtes logaritmikus egyenletek. Másodfokú egyenletre vezető logaritmikus egyenletek.
Gyökös egyenletek
- -
Megnézzük, hogy milyen izgalmak fordulhatnak elő a gyökös egyenletek világában. Hogyan kell megoldani egy gyökös egyenletet? Mikor lehet egy egyenletet négyzetre emelni? Milyen kikötéseket kell tenni egy gyökös egyenlet megoldásánál? Törtes gyökös egyenletek. Másodfokú egyenletre vezető gyökös egyenletek.
Trigonometrikus egyenletek
- -
Mi az egység sugarú kör? Mi az a szinusz és koszinusz? Mire jó a szinusz és a koszinusz? Mi az a radián? Mi a kapcsolat a fok és a radián között?
- -
Trigonometriai képlet összefoglaló. Összefüggések a tangens és kotangens között. A trigonometria alapegyenlete. Szögek kétszeresének szinusza és koszinusza.
- -
Az egységkör egy szöggel elforgatott egységvektorának végpontjának x koordinátáját nevezzük a szög koszinuszának
- -
Az egységkör egy szöggel elforgatott egységvektorának végpontjának y koordinátáját nevezzük a szög szinuszának.
- -
Egy szög tangense a szög szinuszának és koszinuszának hányadosával egyenlő.
- -
Szinuszt és koszinuszt tartalmazó egyenletek megoldásának lépései.
- -
Trigonometrikus függvényeknek vagy szögfüggvényeknek nevezzük azokat a függvényeket, amelyek tartalmaznak trigonometrikus kifejezéseket, mint például szinusz, koszinusz vagy tangens. Ezek eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldala hányadosa közti összefüggéseket írja le.
Koordinátageometria
- -
Hogyan írjuk föl egy kör egyenletét? A kör kanonikus egyenlete, a kör középpontja és sugara, kör és egyenes metszéspontja.
13
- -
Síkidomnak nevezzük a sík zárt vonalakkal körülhatárolt részét.
- -
Azokat a síkidomokat, amelyek határoló vonalai csak egyenes szakaszok, sokszögeknek nevezzük.
- -
A konkáv síkidom az, amelyikben el lehet bújni.
- -
A konvex síkidom az, amelyikbe nem lehet elbújni.
- -
Egy sokszöget szabályosnak nevezünk, ha minden oldala és minden belső szöge egyforma.
- -
Az egyenlőszárú háromszögben van két egyforma hosszú oldal.
- -
Szabályos háromszögnek minden oldala és minden szöge egyenlő (tehát a szögek 60°-osak).
- -
Azok a háromszögek, amelyeknek van 90°-os szöge.
- -
A hegyesszögű háromszögek minden szöge hegyesszög.
- -
A tompaszögű háromszögek azok, amelyeknek van egy tompaszöge.
- -
A háromszög egyenlőtlenség szerint minden háromszög bármelyik oldalának rövidebbnek kell lennie, mint a másik két oldal összege.
- -
A magasságvonal a háromszög egy csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges. A magasságvonalak metszéspontja a magasságpont.
- -
A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakasz. Ezek metszéspontja a súlypont.
- -
A háromszög köré írható körének középpontja az oldalfelezőmerőlegesei metszéspontja. Hogyan lehet megszerkeszteni egy háromszög köré írható körét
- -
A háromszög belső szögfelezőinek metszéspontja a háromszög köré írható körének középpontja.
- -
Ha egy háromszög oldalfelezőpontjait összekötjük, akkor a háromszög középvonalait kapjuk.
- -
Néhány képlet háromszögek területére.
- -
A Héron-képletet akkor használjuk, ha ismert a háromszög mindhárom oldala.
- -
A legszabályosabb négyszög a négyzet.
- -
Téglalapnál a szögek derékszögek, de az oldalak nem feltétlen egyenlő hosszúak.
- -
Rombusznál az oldalak egyenlő hosszúságúak, de a szögeknek nem kell derékszögnek lenniük.
- -
A paralelogramma olyan négyszög, aminek van két párhuzamos oldalpárja.
- -
A trapéz olyan négyszög, aminek van legalább egy párhuzamos oldalpárja.
- -
Azokat a négyszögeket nevezzük deltoidnak, amik papírsárkány alakúak és az átlóik merőlegesek egymásra.
14
- -
Itt térgeometriai izgalmak kezdődnek. Megnézzük, hogy mi a gúla és mi a hasáb, mit jelent a palást és az is kiderül, hogy hogyan kell kiszámolni a gúlák és hasábok térfogatát és felszínét. Aztán nézünk néhány feladatot gúlákra és hasábokra, hengerekre és kúpokra. Megnézzük azt is, hogy egy test méreteinek változtatásával a felszíne négyzetesen, a térfogata pedig köbösen változik.
- -
A kúp egy gúlaszerű térbeli test, melynek alapja egy kör.
- -
Itt térgeometriai izgalmak kezdődnek. Megnézzük, hogy mi a gúla és mi a hasáb, mit jelent a palást és az is kiderül, hogy hogyan kell kiszámolni a gúlák és hasábok térfogatát és felszínét. Aztán nézünk néhány feladatot gúlákra és hasábokra, hengerekre és kúpokra. Megnézzük azt is, hogy egy test méreteinek változtatásával a felszíne négyzetesen, a térfogata pedig köbösen változik.
- -
A kocka térfogata az oldalélének köbe.
- -
Kocka felszíne az oldallapjai területének összege.
- -
A henger olyan, mint a hasáb, csak nem sokszög a két párhuzamos lap, hanem kör.
- -
Lássuk, hogyan kell kiszámolni a hasábok térfogatát.
- -
Na és itt jön a hasábok felszíne.
- -
Képlet henger térfogatára.
- -
Képlet henger felszínére.
- -
Lássuk, hogyan kell kiszámolni a gúlák térfogatát.
- -
Nézzük, hogyan kell kiszámolni a gúlák felszínét.
- -
Megnézzük, hogy mi a kúp és a henger, mit jelent a palást és az is kiderül, hogy hogyan kell kiszámolni a kúpok és hengerek térfogatát és felszínét. Aztán nézünk néhány feladatot hengerekre és kúpokra.
- -
Megnézzük, hogy mi a kúp és a henger, mit jelent a palást és az is kiderül, hogy hogyan kell kiszámolni a kúpok és hengerek térfogatát és felszínét. Aztán nézünk néhány feladatot hengerekre és kúpokra.
- -
Négyzetalapú gúla térfogata könnyebben kiszámolható.
- -
Négyzetalapú gúla felszíne könnyebben kiszámolható.
- -
A gömb egy adott ponttól (középpont) egyenlő távolságra lévő pontok halmaza.
- -
Képlet a gömb térfogatára.
- -
Képlet a gömb felszínére.
- -
Ha a gömböt kettévágjuk egy olyan síkkal, ami épp átmegy a középpontján, akkor a vágás során keletkező kör sugara éppen megegyezik a gömb sugarával. Ezt a kört nevezzük főkörnek.
- -
Ha a gömb középpontját összekötjük a gömbfelület bármelyik pontjával, akkor az így keletkező szakasz hossza állandó, és ez az állandó hosszúság a gömb sugara.
- -
Ha a gömb középpontját összekötjük a gömbfelület bármelyik pontjával, akkor az így keletkező szakasz hossza állandó, és ez az állandó hosszúság a gömb sugara. Ha meghosszabbítjuk ezt a szakaszt a másik irányba is, akkor egy átmérőt kapunk
- -
Ha egy forgáskúpot az alaplap síkjával párhuzamosan metszünk el, akkor egy csonkakúpot kapunk.
- -
Képlet a csonkakúp térfogatának kiszámítására.
- -
Képlet a csonkakúp felszínének kiszámítására.
- -
Ha egy gúlát az alaplap síkjával párhuzamosan metszünk el, akkor egy csonkagúlát kapunk.
- -
Képlet a csonkagúla térfogatának kiszámítására.
- -
Képlet a csonkagúla felszínének kiszámítására.
- -
A négyzet alapú csonkagúla térfogata egyszerűbben is kiszámolható.
- -
A csonkagúla felszíne könnyebben kiszámolható, ha négyzetalapú.