Üdvözlünk egy érthető matematika világában. Ez az oldal egy matematika oktatási program része, aminek célja a matematika már-már szórakoztatónak mondható tanítása. Minden témakör tömör és gyorsan megérthető képsorokban kerül bemutatásra rengeteg magyarázattal.

Egy-egy ilyen képsor vagy feladatok megoldását mutatja be, vagy a megoldásokhoz szükséges elméletet magyarázza el. Jelenleg a STATISZTIKA 1. és a STATISZTIKA 2. tantárgyak teljes tananyaga érhető el ilyen formában, lehetővé téve egy kényelmes és rendkívül hatékony otthonról történő statisztika tanulást.
A MATEMATIKA 1. és a MATEMATIKA 2. tantárgyakhoz is találhatók a feladatok megoldását segítő összefoglalók, valamint feladatsorok megoldásokkal és további jópofa anyagok, hogy a matematika tanulás szórakoztatóbb  legyen.

Mivel a magyar felsőoktatás matematika oktatás tanmenete iskolánként eltérő, nem hülyeség, ha a te iskoládnak megfelelő anyagokat nézed. Ennek beállítását külön váltogathatod az oldalo az alábbiak szerint:

BCE=BCE, ELTE, BME

BGF=BGF, BKF, MÜTF, AVF

Használati útmutató a matematika oktatáshoz és matematika tanulásához 

Egyszer az USA-ban végeztek egy érdekes kísérletet. A kísérletben az ősi indián képírás mintájára létrehoztak egy jelrendszert, amit a kísérletben részvevőknek meg kellett tanulni. A szavak között voltak teljesen hétköznapiak meg elég bonyolultak is. A résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoportnak kiadták a megtanulandó szavak listáját, de más egyéb instrukciót nem adtak hozzá, az volt a feladatuk, hogy minél több szót memorizáljanak amiből aztán egy héttel később egy tesztet írtak. A másik csoportnak szintén kiadtak egy listát a szavakról, de olyan módon csoportosítva, hogy az egy értelmes rendszert alkosson.

A vizet például a

jel jelentette, míg a

azt jelentette, hogy tartály. Ezek után következett a

jel, ami nem más, mint vízen úszó tartály, vagyis hajó.

Az embert jelentő alakzat 

míg a

azt jelentette, hogy vezérlőberendezés.

Mit jelenthet ekkor vajon a következő jel?

A hajó-vezérlőberendezés-ember, hát persze, hogy a hajóskapitány, és ez még akár akkor is kitalálható, ha eredetileg nem is szerepelt a megtanulandó jelek listáján. A második csoport tehát nem pusztán memorizált semmitmondó alakzatokat, hanem megértette a jelrendszer működését. Tulajdonképpen nem is magukat a jeleket tanulták meg, hanem magát a rendszert, amihez persze az alap jelek jelentését nekik is elengedhetetlen volt megjegyezni, ám a bonyolultabb jeleket már nem megjegyezni kellett, hanem megérteni.

Ezek után következett a teszt. A két csoport eredménye nem mutatott jelentős eltérést, mindkét csoport átlagosan úgy 70% körüli eredményt ért el. Nem mutatkozott tehát lényegében semmi különbség azok között, akik gondolkodás nélkül magoltak és akik meg is értették amit megjegyeztek. Csakhogy aztán írattak egy másik tesztet is, úgy két héttel az első teszt megírása után. Akik a magolós csoportba tartoztak, ezen a teszten átlagosan úgy 10% körüli eredményt értek el. Akik viszont megértették, amit tanultak – a korábbinál ugyan rosszabb, de – úgy 50-60% körüli eredményekkel teljesítettek.

A matematika a gondolkodás tudománya. Képleteivel képesek vagyunk leírni a minket körülvevő világ folyamatait, vagyis segédtudománya a fizikának, biológiának, a különböző közgazdaságtudományoknak és tulajdonképpen minden más tudományágnak. De önmagában a matematika a gondolkodásról szól. Ezért is elképesztő, hogy a világon jóformán mindenütt magolva tanítják és tanulják a matematikát. A matematika oktatás egyik legnagyobb problémája tehát az, hogy nem azt próbálja átadni, hogyan működik a rendszer, pedig ez az egy, aminek van értelme. A matematika tanítás és tanulás tehát két lépcsős folyamat. Elsőként meg kell érteni a rendszer működését és utána lehet formalizálni a képletek szintjén.  

A cél tehát az volna, hogy a matematika oktatás során képletek memorizálása helyett nagyobb hangsúlyt fektessünk a folyamatok megértésére. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a képletekre. Képletekre nagyon is van szükség, hiszen azok azt a több száz év alatt felhalmozódott matematikai tudást jelentik, amit minden feladat megoldása során újra kitalálni felesleges – és képtelenség. Ám a képleteket nem megtanulni, hanem megérteni kell, ami nem csak a használatukat teszi összehasonlíthatatlanul könnyebbé, hanem megjegyzésüket is. A feladatok megoldásaihoz közölt háttér információk ezt próbálják segíteni.