Az első szint a főátlagok összehasonlítása:
\( K = \overline{V}_0 - \overline{V}_1 \)
A második szint a részhatás különbség kiszámolása:
(ilyenkor az összetételhatást vesszük standardnek)
\( K' = \overline{V}'_0 - \overline{V}'_1 = \frac{\sum B_0 \cdot V_0}{ \sum B_0} - \frac{\sum B_0 \cdot V_1}{\sum B_0} \)
A harmadik szint az összetételhatás különbség kiszámolása:
\( K'' = \overline{V}''_0 - \overline{V}''_1 = \frac{\sum B_0 \cdot V_1}{ \sum B_0} - \frac{\sum B_1 \cdot V_1}{\sum B_1} \)
A standardizálást egy látszólag teljesen ellentmondásos statisztikai probléma megoldására találták ki.
Egy cég dolgozóinak fizetését tartalmazza az alábbi táblázat. Hasonlítsuk össze a férfi és női dolgozók átlagbérének különbségét standardizálással.
Munkakör | Nők | Férfiak | ||
Alkalmazottak száma (fő) |
Egy főre jutó átlagkereset (USD) |
Alkalmazottak száma (fő) |
Egy főre jutó átlagkereset (USD) |
|
vezetők | 10 | 4 200 | 4 | 5 300 |
középvezetők | 50 | 3 000 | 36 | 3 600 |
beosztottak | 140 | 1 200 | 360 | 1 400 |
Összesen: | 200 | 400 |
Az első szint a főátlagok összehasonlítása:
\( K = \overline{V}_0 - \overline{V}_1 \)
A második szint a részhatás különbség kiszámolása:
(részhatás = $V$, ilyenkor az összetételhatás = $B$ a standard)
\( K' = \overline{V}'_0-\overline{V}'_1 = \frac{\sum B_0 \cdot V_0}{\sum B_0} - \frac{\sum B_0 \cdot V_1}{\sum B_0} \)
A harmadik szint az összetételhatás különbség kiszámolása:
(összetételhatás = $B$, ilyenkor a részhatás = $V$ a standard, de mindig a másik, ha az előbb $B_1$ volt akkor most $V_0$, ha pedig $B_0$ volt, most $V_1$)
\( K'' = \overline{V}''_0-\overline{V}''_1 = \frac{\sum B_0 \cdot V_1}{\sum B_0} - \frac{\sum B_1 \cdot V_1}{\sum B_1} \)