- Gráfelméleti alapok
- Kuratowski gráfok, síkbarajzolhatóság
- Gráfalgoritmusok
- Kromatikus szám, klikk, perfekt gráfok
- Gráfparaméterek, párosítások
- Hálózati folyamok
- Menger tételei, többszörös összefüggőség
- Páros gráfok, párosítások
- Irányított gráfok, gráfalgoritmusok irányított gráfokban
- Oszthatóság
- Euklideszi algoritmus & Diofantoszi egyenletek
- Kongruenciák, RSA kódolás
- Boole-algebra alapjai
Kromatikus szám, klikk, perfekt gráfok
Kromatikus szám
A legkevesebb színt, amivel egy gráf csúcsait kiszinezhetjük úgy, hogy a szomszédos csúcsok ne legyenek egyforma színűek, a gráf kromatikus számának nevezzük.
Jele: $\chi (G)$.
Klikk
Egy $G$ egyszerű gráfban klikknek nevezzük azokat a részgráfokat, amelyek teljes gráfok.
Klikkszám
Egy gráf klikkszáma a gráfban található maximális klikk elemszáma.
A $G$ gráf klikkszámát $\omega (G)$-vel jelöljük.
Minden gráfban a klikkszám alsó becslés a kromatikus számra:
\( \omega (G) \leq \chi (G) \)
Feszített részgráf
A $G$ gráfban a $G'$ részgráf feszített részgráf, ha bármely két csúcs a $G'$ gráfban pontosan akkor szomszédos, ha $G$-ben is szomszédos.
Perfekt gráf
Ha egy $G$ gráf minden $G'$ feszített részgráfjára igaz, hogy
\( \omega (G') = \chi (G') \)
akkor a $G$ gráfot perfekt gráfnak nevezzük.
Ha egy gráf perfekt, akkor a kromatikus száma egyenlő a klikkszámával. Az állítás fordítva nem igaz, abból, hogy $\omega (G') = \chi (G')$ még nem következik, hogy a gráf perfekt.
Kromatikus szám alsó és felső becslése
\( \omega(G) \leq \chi(G) \leq \Delta(G) + 1 \)
ahol $\omega(G)$ a gráf klikkszáma, $\chi(G)$ a kromatikus száma és $\Delta(G)$ a maximális fokszáma.
Mohó színezés
A mohó színezés egy algoritmus a gráfok színezésére.
Lényege, hogy sorba rakjuk a gráf csúcsait, és elkezdjük színezni úgy, hogy minden csúcs színezéséhez a lehető legkisebb sorszámú színt használjuk. Ezt addig folytatjuk, amíg az összes csúcs ki nem lesz színezve, és így elhasználunk legfeljebb $\Delta(G)+1$ darab színt.
Brooks-tétel
Ha $G$ nem teljes gráf, vagy páratlan csúcsú kör, akkor
\( \chi(G) \leq \Delta(G) \)
Élkromatikus szám
Egy $G$ gráfban azt a legkisebb számot, amire a gráfnak már van jó élszínezése, a $G$ gráf élkromatikus számának nevezzük.
Jele: $\chi_e$
Vizing-tétel
A Vizing-tétel a gráfok élkromatikus számára ad alsó és felső becslést:
\( \Delta(G) \leq \chi_e(G) \leq \Delta(G) + 1 \)
Vagyis a $G$ egyszerű gráfok két osztályba sorolhatók:
Első osztály: $\chi_e(G) = \Delta(G)$
Második osztály: $\chi_e(G) = \Delta(G)+1 $
Intervallumgráfok
Az intervallumgráf egy olyan gráf, melynek csúcsai megfeleltethetőek a valós számok egy-egy intervallumának, és két csúcs között akkor vezet él, ha a nekik megfeleltethető két intervallum metszete nem üres.
Az intervallumgráfok mindig perfekt gráfok.
Páros gráf
Egy $G$ gráfot páros gráfnak nevezünk, ha csúcsainak a $V(G)$ halmaza felbontható az $A$ és $B$ diszjunkt részhalmazokra, úgy hogy $A$-n és $B$-n belül nem vezetnek élek.
A páros gráfok kromatikus száma 2, élkromatikus számukra pedig König Dénesnek van egy remek tétele:
Ha $G$ páros gráf, akkor $ \chi_e(G) = \Delta(G) $
Mycielski-gráfok
Jan Mycielski lengyel matematikust nyugtalanította az a kérdés, hogy léteznek-e olyan gráfok, amelyeknek a kromatikus száma nagyon nagy, de a klikkszáma csak 2.
Létrehozott egy konstrukciót, amivel olyan gráfokat lehet alkotni, amelyek klikkszáma 2, a kromatikus számuk pedig bármilyen nagy lehet. Ezeket a gráfokat Mycielski-gráfoknak nevezzük.
a) Színezzük ki a Svájccal határos országokat úgy, hogy két szomszédos ország nem lehet egyforma színű.
b) Színezzük ki a Luxemburggal határos országokat úgy, hogy két szomszédos ország nem lehet egyforma színű.
a) Mekkora a kromatikus száma ennek a gráfnak?
b) Mekkora a kromatikus száma ennek a gráfnak?
c) Mekkora a kromatikus száma ennek a gráfnak?
d) Egy $G$ gráfban 1000 darab csúcstól eltekintve minden pont foka legfeljebb 999. Bizonyítsuk be, hogy a gráf kromatikus száma legfeljebb 1000.
e) Egy $G$ gráf csúcshalmaza legyen a $V(G)=\{1,2,3,\dots,30\}$ és két csúcs akkor legyen szomszédos, ha a különbségük legalább 6. Mekkora ennek a gráfnak a kromatikus száma?
a) Mennyi a Petersen gráf élkromatikus száma?
b) Egy 1001 csúcsú gráf úgy keletkezik, hogy egy 1000 csúcsot tartalmazó kör minden pontját összekötjük az 1001-edik csúccsal. Mekkora ennek a gráfnak az élkromatikus száma?
a) Egy 2000 csúcsú G gráf két darab egyenként 1000 csúcsot tartalmazó körből készítettünk, úgy, hogy az egyik kör minden csúcsát összekötöttük a másik kör minden csúcsával.
Mekkora az így keletkező G gráf kromatikus száma és élkromatikus száma?
b) Számoljuk ki a Petersen gráf kromatikus számát.
c) Egy $G$ gráf csúcshalmaza legyen $V(G)=\{ 1,2,3,\dots, 30 \} $ és két csúcs akkor legyen szomszédos, ha a számok távolsága legalább 5. Mekkora ennek a gráfnak a kromatikus száma?
d) Egy másik gráf csúcshalmaza szintén a $V(G)=\{ 1,2,3,\dots, 30 \} $. A gráf $x,y \in V(G)$ csúcsai pontosan akkor legyenek szomszédosak, ha $ \mid x -y \mid = 4$ vagy $ \mid x - y \mid =6$. Határozzuk meg a gráf kromatikus számát.
Döntsük el, hogy az alábbi gráfok intervallum gráfok-e.
a)
b)
c)
d)
a) A $G$ gráf csúcshalmaza legyen a $V(G)=\{ 1, 2, 3, \dots, 30 \}$. Az $x,y \in V(G)$ csúcsok pontosan akkor legyenek szomszédosak $G$-ben, ha $ \mid x -y \mid = 3$ vagy $\mid x -y \mid = 5$. Határozzuk meg a $G$ gráf $\chi{(G)}$ kromatikus számát és $\chi_e{(G)}$ élkromatikus számát.
b) Egy 20 csúcsú fában 11 csúcs foka 1 és a maradék 9 csúcs foka is azonos. Határozzuk meg a fa élkromatikus számát.
c) Egy 1000 csúcsú gráfot úgy kaptunk, hogy vettünk két 500 pontú utat, és az egyik út minden pontját összekötöttük a másik út minden pontjával. Mekkora az így kelektező gráfnak a kromatikus száma és az élkromatikus száma?
d) Egy 1001 csúcsú $G$ gráfot két körből, egy 500 pontú és egy 501 pontú körből készítünk úgy, hogy az egyik kör minden csúcsát összekötjük a másik kör minden csúcsával. Mekkora az így keletkező gráf kromatikus száma és élkromatikus száma?
Egy 1000 csúcsú teljes gráfból elhagyjuk egy Hamilton-kör éleit. Mekkora lesz az így kapott gráf kromatikus száma?
A $G$ gráf csúcshalmaza $V(G)=\{1,2,\dots,100\}$. Az $x,y \in V(G)$ csúcsok akkor legyenek szomszédosak $G$-ben, ha $x \neq y$ és $10 \mid x \cdot y$.
Határozzuk meg $G$ kromatikus számát.
Egy 8 csúcsú teljes gráfból töröljük egy 6 csúcsú kör éleit. Határozzuk meg a kapott gráf kromatikus számát.
Egy 100 csúcsú teljes gráfból töröljük egy 50 csúcsú kör éleit. Határozzuk meg a kapott gráf kromatikus számát.
A $G$ gráf csúcshalmaza $V(G)=\{1,2,\dots,1000\}$. Az $x,y \in V(G)$ csúcsok akkor legyenek szomszédosak $G$-ben, ha $x \neq y$ és $(x,y) \geq 10$. Határozzuk meg $G$ kromatikus számát.
Határozzuk meg egy 6 csúcsú kör komplementerének élkromatikus számát.