Mértékegységek, mértékegység átváltás

Te is mindig összekevered a váltószámokat a decinél meg a dekánál? Egy kiló most akkor hány deka, és egy méter az hány deciméter?

Ki fog derülni, hogy nem is Te vagy aki összekeveri ezeket, hanem maguk a mértékegységek vannak összekeverve.

De egy ügyes kis trükknek köszönhetően soha többé nem fognak gondot okozni.
 

Kezdjük a távolságok mérésére használt méterrel.

A deciméter az a méter tizedrésze, vagyis:

A centiméter pedig a méter századrésze:

A milliméter pedig a méter ezredrésze:

 A méter ezerszerese a kilométer… rövid „o”-val…

A méter százszorosa a hektométer…
De valamiért ilyen fogalom nem létezik.

És a méter tízszerese a dekaméter, de sajna ilyen sincs.

Most nézzük a litert, ami térfogat mérésére használunk.

A deciliter ugyanúgy a liter tizedrésze, mint a méternél a deciméter.

A centiliter pedig a liter századrésze.

És a milliliter a liter ezredrésze.

Aztán jön a kiloliter…
Na, ilyen nincsen.

És a hektoliter…
Olyan viszont van.

Már önmagában ez is zavaró egy kicsit, hogy az egyik itt nem létezik, a másik ott…
Hiszen miből állt volna feltalálni a kilolitert vagy a hektométert…

De az igazi kavarás csak most kezdődik.

A méter és a liter olyan emberszabású mértékegységek…

A kilométer már olyan hosszú, hogy el sem látunk addig, a milliméter meg nagyon picike.

De egy méter az pont testhezálló.

Ugyanez a helyzet a literrel is.

A hektoliter már nagyon sok, a milliliter meg nagyon kevés.

És akkor itt jön a tömeg mértékegysége a gramm.

Egy gramm az iszonyatosan kevés.

Valahol itt lenne a helye a milliméter és a milliliter környékén.

De hát nem itt van…

Az ici-pici gramm egy szinten van szabad szemmel is jól látható méterrel és literrel.

És ez bizony elég sok félreértést fog okozni.

A gramm emberszabású változata a kilogramm.

Érzésre ezek vannak valahogy azonos szinten.

Aztán menjünk tovább. Hektogramm, az nincs.

Dekagramm viszont van.

És talán ezért tévesztjük el olyan gyakran a dekagrammot.
Mert érzésre valahol a centiknél kéne lennie.

És tényleg, 100 centi az 1 méter, 100 deka az egy kiló.

Nem véletlen, hogy a kiló, így hosszú „o”-val a hétköznapi nyelv része.

De menjünk tovább.

Decigramm és centigramm az nincsen.

Milligramm viszont van.

A kilométernek pedig a grammok világában a tonna felel meg, ami rá sem fér a listánkra.

És most lássuk a rövidítéseket.

Nem is olyan rémes ez a mértékegység-átváltás...

s most egyszerűen csak köbre emeljük a váltószámokat.

Soha nem volt még ilyen egyszerű az átváltás.

És most lássuk, hogy mi a helyzet a négyzetméterrel és a köbméterrel...

A négyzetméter valami négyzet, a köbméter pedig valami kocka.

Nem is kell semmilyen váltószámot megjegyezni.

Mindössze néhány olaszos hangzású szót kell tudni.

Az egyik a pizza…

Ja nem, a pizza most nem kell.

Az első, amit jegyezzünk meg a deci.
A dieci olaszul 10-et jelent.

Esetünkben pedig tizedet.

A deciméter a méternek a tizedrésze.

Vagyis, ha veszünk belőle 10 darabot…
Akkor az éppen egy méter.

Váltószámok helyett pedig rajzoljunk.

Váltsuk át például a 2,5 köbmétert literre.
Ez végülis ugyanaz, mintha köbdeciméterre váltanánk.

Most nézzük, mi a helyzet a négyzetnél.

Ha itt veszünk 10 darabot…
Az még kevés lesz.

Ebből már 100 darab kell.

De kinek van ideje 100 darab kis négyzetet rajzolni?

Hát persze, senkinek.

Nem is kell.

Bőven elég elképzelni, hogy erre is pakolunk 10 darab kis négyzetet…
Meg arra is.

És 10-szer 10 az 100.

A köbdecinél pedig…
Erre is pakolunk 10 darab kiskockát…
Meg erre is…
Meg erre is.
 

A cento olaszul 100-at jelent.

És például 100 cent az egy dollár.

Vagy épp 100 euro cent az 1 euró.

100 centiméter pedig 1 méter.
 

Most lássuk, mi a helyzet a négyzeteknél…
Ez itt egy négyzetcentiméter.

Hát, nem túl nagy…

Mindkét irányba 100 darabot tudunk belőlük egymásmellé pakolni.

A nagy kék négyzet tehát 100-szor 100 darab kis piros négyzettel fedhető le.

Ezt a váltószámot megjegyezni olyan, mintha meg akarnánk jegyezni a barátaink telefonszámát.

Teljesen felesleges, elég, ha azt tudjuk, hol kell keresni.
A telefonszámot a telefonunkban, a váltószámot pedig ezen a rajzon.

És most jöhet a köbcenti.

Na, ebből aztán jó sok kell.

Minden irányba 100 darab…

Egymillió darab 1 centis kiskockából tudunk kirakni egy 1 méteres nagykockát.

De a legjobb dolog csak most jön…

Még ennyit sem kell megjegyezni.

Semmi mást nem kell tudni, csak ezt.

Na meg egy ügyes kis trükköt.

A váltószámot a mindig a mértékegység árulja el nekünk.

A négyzetméternél ezeket a szorzókat négyzetre kell emelni.
A köbméternél meg köbre.
Ez őrülten egyszerű.

Próbáljuk is ki.

A dolog ezzel indul.
Egy kilométer az 1000 méter.

Aztán jön a deciméter, ami egytized méter…
A centiméter, ami egyszázad méter…
És a milliméter, ami egyezred méter.

Az többit ebből már ki tudjuk számolni.

És most simán köbre emeljük a mértékegységeket és a váltószámokat.

Váltsuk át például ezeket:
Váltsuk át ezeket is:

Először nézzük négyzet nélkül:

És most simán négyzetre emeljük a váltószámokat.

Ez meg is van.

Itt jön aztán egy másik:

Először nézzük köb nélkül…