- Természetes számok, egész számok, negatív számok
- Műveletek és a műveleti sorrend
- Halmazok
- Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás, osztás
- Törtek
- Tizedes törtek
- Számrendszerek (csak erős idegzetűeknek)
- Kerület és terület
- Szerkesztések, vonalzó, körző, szögmérő
- Síkidomok, sokszögek, térbeli testek
- Téglalap és négyzet, kerület, terület
- Téglatest és kocka, felszín és térfogat
- Mértékegységek, mértékegység átváltás
Kerület és terület
Ahhoz, hogy bringával körbetekerjük a Balatont, még úszni sem kell tudni.
Sőt, bele sem kell tenni a lábunkat a vízbe.
Csak le kell tekerni a 235 kilométert, és kész is.
Ekkora ugyanis a Balaton kerülete.
A kerületet K-val jelöljük.
És a kerület teljesen száraz…
Hogyha be is megyünk a vízbe…
Na, akkor jön a terület.
Ez itt egy 1 km oldalhosszú négyzet.
Jó nagy, belefér 20 focipálya…
Ezt hívjuk 1 négyzetkilométernek.
És így jelöljük.
A Balatonhoz képest 1 négyzetkilométer egészen apró.
Ilyen picike…
Hogyha ezekkel a kis csempékkel elkezdjük lefedni a Balatont…
Hát, akkor jó sok csempe fog kelleni.
Összesen 600 darab csempére lesz szükség.
És mindegyik 1 négyzetkilométer…
Vagyis a Balaton területe 600 négyzetkilométer.
A területet T-vel jelöljük.
Mivel a Balaton alakja ilyen görbe, a csempék kilógó részeit le kell vágni.
A 600 km2 már a levágás után jön ki.
De ez eléggé megnehezíti a számolást.
Szerencsére vannak egyszerűbb alakzatok is, mint a Balaton, amiket könnyebb lesz csempékkel lefedni.
Itt jön például ez a téglalap.
Beletesszük egy négyzethálóba, aminek a beosztása éppen 1 centiméter.
Ez azt jelenti, hogy minden négyzet oldalhossza 1 centi.
Számoljuk ki először a téglalap kerületét.
Lássuk, mekkora a területe…
Ez itt egy négyzetcentiméter…
És ez tényleg ilyen egyszerű…
Nézzünk egy másikat is.
Itt van ez a másik téglalap.
Számoljuk ki ennek is a kerületét és a területét.
És itt jön valami izgalmasabb is…
Ez itt egy méter…
És, különböző hosszúságokat tudunk mérni vele.
Megmérhetjük például, hogy ennek a képnek mekkora a kerete.
Itt alul…
2 méter hosszú.
Fölfelé pedig 3 méter.
És a kép kerülete…
Most lépjünk át az egydimenzióból a kétdimenzióba.
A négyzetmétert területek mérésére használjuk.
Ennek a festménynek a területe, ami 2 méter széles és 3 méter magas…
És most számoljuk ki a Hollywood felirat betűinek a területét…
A betűk egy 5 méter magasak és a négyzetháló minden négyzete éppen egy négyzetméter.
Vagyis ekkora egy négyzetméter.
A „H” még elég egyszerű lesz.
Csak megszámoljuk a négyzeteket és kész is.
És az „L” betűkkel is könnyedén el tudunk bánni.
Innentől már kezd komolyra fordulni a dolog…
Próbáljuk meg az „O” betűt.
Az „O” betűnél már félbevágott négyzetek is vannak.
Ez itt egy négyzetnek a fele.
És ez pedig a másik fele.
Hogyha összerakjuk őket…
Akkor éppen egy egész négyzetet kapunk.
A dolog itt alul is működik…
Most már csak meg kell számolni, hogy hány négyzet van…
És kész is.
A másik két „O”-val ugyanez a helyzet.
A darabolásos módszer a „D”-nél is működik.
És így már sima ügy.
Végül elérkeztünk a legnehezebb részhez.
Nézzük, mit kezdhetnénk az „Y”-nal.
Tegyük ki ide egy kicsit nagyobb méretbe…
Az „Y” alja még nem vészes…
Most nézzük ezt a részt…
Hogyha ezeket a megcsonkított négyzeteket kiegészítjük egész négyzetekké…
Akkor látszik, hogy a kék rész a 3 négyzet területének éppen a fele.
És ugyanez van itt is.
A két rész együtt pedig éppen 3 négyzetméter.
Haladunk…
Már csak ez van hátra.
És hopp, itt is van még egy egész négyzet.
Húzzuk be ezt a felező vonalat…
Aztán pedig egy kis trükkre lesz szükség.
Az „Y” is megvan…
Csak meg kell számolni a négyzeteket.
És most következik életünk legnagyobb kihívása, a „W”…
Szerencsére darabolásban már egész profik vagyunk.
Ennek a téglalapnak a kerületét és a területét nagyon könnyű kiszámolni.
Nézzük meg először a kerületet.
És most jöhet a terület.
Itt az ideje keresni valami izgalmasabbat…
Számoljuk ki ennek is a kerületét és a területét.
Kezdjük a kerülettel.
A terület pedig…
És most lássunk egy tényleg durvát…
Hát, ezzel elleszünk egy darabig...
Ezeknek a négyzeteknek a kerületét és a területét már lazán ki tudjuk számolni…
De olyankor, ha kicsit ferdébben állnak…
Ilyenkor már izgalmasabb a helyzet.
Így hirtelen meg sem tudjuk mondani, hogy ez az oldal itt milyen hosszú.
Ez a kérdés már az ókori görögöket is izgalomban tartotta, és egy Püthagorasz nevű fószer volt aki a végére járt a dolognak.
Egyszer majd ezt is megnézzük, de most a kerületet inkább engedjük el, és számoljuk ki csak a területet.
Először keressük meg az egész négyzeteket…
Ez eddig 12 darab.
És most nézzük a félbevágott négyzeteket.
Számoljuk ki a területét ennek is.
Megint az egész négyzetekkel kezdjük…
Aztán jöhetnek a félbevágott négyzetek.
De ezekkel a megmaradt töredék-négyzetekkel nem igazán lehet mit kezdeni…
Hát, akkor ez ennyi volt, nem tudjuk megmondani a területet…
Legalább megpróbáltuk.
Egy trükköt azért még érdemes lehet kipróbálni.
A trükk lényege, hogy nem az egész négyzetekkel kezdjük.
Hanem egy egészen ravasz dolgot fogunk csinálni.
Téglalapokat fogunk hallucinálni a ferde vonalakhoz.
Ez itt egy ferde vonal…
És kéne egy olyan téglalap, aminek ez az egyik átlója.
Egy kis emlékeztető: ez a téglalap…
És ez pedig az átló.
Hopp, itt is van a téglalap.
Ennek a területét könnyen meg lehet mondani…
És ez pedig a fele.
Most ugyanezt a trükköt megcsináljuk itt is…
És itt is.
Most már nagyon könnyen meg tudjuk mondani, hogy mekkora a terület…
Számoljuk ki ennek is a területét.
Megint jön a trükk…