- Kombinatorika
- Halmazok, rendezett párok, leképezések
- Matematikai logika, ítéletkalkulus
- Gráfelméleti alapok
- Gráfok izomorfiája és síkbarajzolhatósága
- Gráfok bejárása és gráfalgoritmusok
- Kromatikus szám, klikk, perfekt gráfok
- Gráfparaméterek, párosítások
- Hálózatok
- Irányított gráfok, gráfalgoritmusok irányított gráfokban
- Menger tételei, többszörös összefüggőség
- Páros gráfok, párosítások
- Teljes indukció
- Oszthatóság
- Euklideszi algoritmus & Diofantoszi egyenletek
- Kongruenciák
- Mátrixok
- Lineáris egyenletrendszerek
- Determinánsok
- Komplex számok
- Polinomok
- Interpolációs polinomok
- Csoportok, gyűrűk, testek
Kromatikus szám, klikk, perfekt gráfok
Kromatikus szám
A legkevesebb színt, amivel egy gráf csúcsait kiszinezhetjük úgy, hogy a szomszédos csúcsok ne legyenek egyforma színűek, a gráf kromatikus számának nevezzük.
Jele: $\chi (G)$.
Klikk
Egy $G$ egyszerű gráfban klikknek nevezzük azokat a részgráfokat, amelyek teljes gráfok.
Klikkszám
Egy gráf klikkszáma a gráfban található maximális klikk elemszáma.
A $G$ gráf klikkszámát $\omega (G)$-vel jelöljük.
Minden gráfban a klikkszám alsó becslés a kromatikus számra:
\( \omega (G) \leq \chi (G) \)
Feszített részgráf
A $G$ gráfban a $G'$ részgráf feszített részgráf, ha bármely két csúcs a $G'$ gráfban pontosan akkor szomszédos, ha $G$-ben is szomszédos.
Perfekt gráf
Ha egy $G$ gráf minden $G'$ feszített részgráfjára igaz, hogy
\( \omega (G') = \chi (G') \)
akkor a $G$ gráfot perfekt gráfnak nevezzük.
Ha egy gráf perfekt, akkor a kromatikus száma egyenlő a klikkszámával. Az állítás fordítva nem igaz, abból, hogy $\omega (G') = \chi (G')$ még nem következik, hogy a gráf perfekt.
Kromatikus szám alsó és felső becslése
\( \omega(G) \leq \chi(G) \leq \Delta(G) + 1 \)
ahol $\omega(G)$ a gráf klikkszáma, $\chi(G)$ a kromatikus száma és $\Delta(G)$ a maximális fokszáma.
Mohó színezés
A mohó színezés egy algoritmus a gráfok színezésére.
Lényege, hogy sorba rakjuk a gráf csúcsait, és elkezdjük színezni úgy, hogy minden csúcs színezéséhez a lehető legkisebb sorszámú színt használjuk. Ezt addig folytatjuk, amíg az összes csúcs ki nem lesz színezve, és így elhasználunk legfeljebb $\Delta(G)+1$ darab színt.
Brooks-tétel
Ha $G$ nem teljes gráf, vagy páratlan csúcsú kör, akkor
\( \chi(G) \leq \Delta(G) \)
Élkromatikus szám
Egy $G$ gráfban azt a legkisebb számot, amire a gráfnak már van jó élszínezése, a $G$ gráf élkromatikus számának nevezzük.
Jele: $\chi_e$
Vizing-tétel
A Vizing-tétel a gráfok élkromatikus számára ad alsó és felső becslést:
\( \Delta(G) \leq \chi_e(G) \leq \Delta(G) + 1 \)
Vagyis a $G$ egyszerű gráfok két osztályba sorolhatók:
Első osztály: $\chi_e(G) = \Delta(G)$
Második osztály: $\chi_e(G) = \Delta(G)+1 $
Intervallumgráfok
Az intervallumgráf egy olyan gráf, melynek csúcsai megfeleltethetőek a valós számok egy-egy intervallumának, és két csúcs között akkor vezet él, ha a nekik megfeleltethető két intervallum metszete nem üres.
Az intervallumgráfok mindig perfekt gráfok.
Páros gráf
Egy $G$ gráfot páros gráfnak nevezünk, ha csúcsainak a $V(G)$ halmaza felbontható az $A$ és $B$ diszjunkt részhalmazokra, úgy hogy $A$-n és $B$-n belül nem vezetnek élek.
A páros gráfok kromatikus száma 2, élkromatikus számukra pedig König Dénesnek van egy remek tétele:
Ha $G$ páros gráf, akkor $ \chi_e(G) = \Delta(G) $
Mycielski-gráfok
Jan Mycielski lengyel matematikust nyugtalanította az a kérdés, hogy léteznek-e olyan gráfok, amelyeknek a kromatikus száma nagyon nagy, de a klikkszáma csak 2.
Létrehozott egy konstrukciót, amivel olyan gráfokat lehet alkotni, amelyek klikkszáma 2, a kromatikus számuk pedig bármilyen nagy lehet. Ezeket a gráfokat Mycielski-gráfoknak nevezzük.
Itt mindent megtudhatsz a gráfok kromatikus számáról. Elmeséljük, mit is jelent a kromatikus szám pontosan, hogyan kell kiszámolni, mire kell figyelni. Megnézzük, hogy mi az a klikk, és mi köze van a klikknek a kromatikus számhoz. Gyorsan és egyszerűen megtudhatod, hogy mi az a klikk, és mit jelent egy gráf klikkszáma. Megnézzük, hogyan kell kiszámolni, mi a kapcsolat a klikkszám és a kromatikus szám között, és kiderül, hogy vannak olyan perfekt gráfok, ahol a klikkszám és a kromatikus szám megegyezik. Megtudod, mit jelent az, hogy feszített részgráf, mik azok a perfekt gráfok, hogyan lehet őket felismerni. Megnézzük a perfekt gráfok klikkszámát és kromatikus számát, és kiderül néhány nagyon izgalmas dolog. Megnézheted, mit jelent a gráfok mohó színezése, hogyan kell elkészíteni egy gráf mohó színezését, és ez alapján becslést adni a kromatikus számra. A kromatikus szám alsó és felső becslése, példák. Az is kiderül, hogy mi az a Brooks-tétel. Megnézheted, mi az élkromatikus szám, hogyan lehet meghatározni egy gráf élkromatikus számát. Kiderül, hogyan működik a Vizing-tétel, és hogyan használhatjuk az élkromatikus szám kiszámolására. Élszínezés feladatok, megoldással, gráfok élkromatikus száma és élszínezése. Elmeséljük, mik azok az intervallumgráfok, hogyan keletkeznek, és mi az értelmük. Megnézzük az intervallumgráfok tulajdonságait, és azt, hogyan lehet egy gráfról eldönteni, hogy intervallumgráf-e vagy sem. Intervallumgráf feladatok megoldással. Ráadásul azt is megnézzük, hogyan kell kiszámolni egy páros gráf élkromatikus számát és kromatikus számát. Feladatok páros gráfok kromatikus számaival kapcsolatban, König Dénes tétele. Végezetül pedig röviden és szuper-érthetően elmeséljük, mi az a Mycielski-konstrukció, mi köze van a gráfok színezéséhez, a kromatikus számhoz és a klikkszámhoz. Mycielski gráfok, Grötzsch gráf.
