Középiskolai matek
- Algebra, nevezetes azonosságok
- Halmazok
- Gráfok
- Bizonyítási módszerek, matematikai logika
- Számelmélet
- Elsőfokú függvények
- Függvények ábrázolása
- Másodfokú egyenletek
- Egyenlőtlenségek
- Síkgeometria
- Egybevágósági transzformációk
- Abszolútértékes egyenletek és egyenlőtlenségek
- Egyenletrendszerek
- Gyökös azonosságok és gyökös egyenletek
- Szöveges feladatok
- Középpontos hasonlóság
- Trigonometria
- Kombinatorika
- Exponenciális egyenletek és egyenlőtlenségek
- Logaritmus, logaritmikus egyenletek
- Trigonometrikus egyenletek és egyenlőtlenségek
- Szinusztétel és koszinusztétel
- Feladatok függvényekkel
- Vektorok
- Koordinátageometria
- A parabola (emelt szint)
- A teljes indukció (emelt szint)
- Számtani és mértani sorozatok
- Százalékszámítás és pénzügyi számítások
- Térgeometria
- Valószínűségszámítás
- A várható érték és a szórás
- Statisztika
- Vegyes emelt szintű feladatok
- Sorozatok határértéke (emelt szint)
- Sorozatok monotonitása és korlátossága (emelt szint)
- Függvények határértéke és folytonossága (emelt szint)
- Deriválás (emelt szint)
- Függvényvizsgálat, szélsőérték feladatok (emelt szint)
- Függvények érintője (emelt szint)
- Az integrálás (emelt szint)
Feladatok függvényekkel
1. Van itt ez a függvény: $f(x)=4x^2-23x-6 \; D_f: x>0$
Milyen számot rendel hozzá a 3-hoz?
Melyik az a szám, amihez a függvény a 21-et rendeli?
Mik a függvény zérushelyei?
Megnézem, hogyan kell megoldani
2. Egy vasútvonalon az évenkénti utas-szám alakulását az $f(x)$ függvénnyel lehet közelíteni, ahol $x$ a 2010-től eltelt évek számát jelöli. (2011-ben $x=1$, 2012-ben $x=2$ stb.) Mennyivel növekedett 2016-tól 2020-ig az évenkénti utas-szám? Melyik évben lépi át az utasok évenkénti száma az 500 milliót?
\( f(x)=0,05x^2+0,43x+477 \; \text{millió utas} \qquad (x \geq 0) \)
Megnézem, hogyan kell megoldani
3.
a) Az a három pont, ahol az $f(x)=-x^2-x+12$ függvény grafikonja a koordinátarendszer tengelyeit metszi egy háromszöget határoz meg. Mekkora ennek a háromszögnek a területe?
b) Egy másodfokú függvény az $y$ tengelyt 4-ben metszi, és ezen kívül azt tudjuk, hogy 5-höz 4-et rendel, a 6-hoz pedig 10-et. Adjuk meg a függvény zérushelyeit.
Megnézem, hogyan kell megoldani
4. Egy magashegyi víztároló vízszintje, ahogy tavasszal olvadni kezd a hegyekben felhalmozódott hó, egyre jobban emelkedik. A vízszint alakulását évről évre jó közelítéssel az $f(x)$ függvény írja le méterben megadva, ahol $x$ az adott évből eltelt napok számát jelöli (január 1-én $x=1$).
\( f(x)=\frac{76}{1+0,96^{x-54} }+24 \qquad D_f: 1 \leq x \leq 200 \)
Megnézem, hogyan kell megoldani
5. Ábrázoljuk az $f(x)=2 \sin{x}$, $f(x)=\sin{(2x)}$, $f(x)=\cos{(3x)}$, $f(x)=2\cos{(3x)}$ függvényeket.
Megnézem, hogyan kell megoldani
6. Ábrázoljuk az $f(x)=\frac{5}{2} \cos{(4x)}$, $f(x)=2\cos{ \left( \frac{x}{2} \right)}$, $f(x)=\frac{1}{2} \cos{(3x)}+1$, $f(x)=2\sin{ \frac{x}{2}}$ függvényeket.
Megnézem, hogyan kell megoldani
7. Ábrázoljuk az $f(x)=\frac{5}{2} \sin{(4x)}$, $f(x)=\frac{3}{2}\sin{(4x)}+1$, $f(x)=-2\sin{(4x)}$, $f(x)=-\frac{3}{2}\sin{(-4x)}$, $f(x)=\frac{1}{2}\cos{(-3x)}$ függvényeket.
Megnézem, hogyan kell megoldani
10. Egy kutatás szerint a városokban az influenzával fertőzött betegek száma a
\( B(t)=\frac{L}{1 + \left( \frac{L}{B_0} -1 \right) \cdot 0,75^t } \)
formula szerint alakul. A képletben $t$ az influenzajárvány kezdetétől eltelt idő napokban kifejezve ($ 0 \leq t < 30$), $L$ a város lakóinak száma, $B_0$ pedig a járvány kezdetekor a fertőzött betegek száma a városban ($0<B_0<L$). Egy nagyvárosban $L=1,5$ millió, $B_0=1000$. A modell szerint hány fertőzött betegre lehet számítani ebben a városban a járvány kezdete után 5 nappal?
Másodfokú függvény
Ha a másodfokú függvény hozzárendelési szabálya: $f_i = a_i \cdot x^2 + b_i$, akkor itt az $a_i$-t főegyütthatónak hívjuk és eléggé lényeges dolgok függnek tőle.
Hogyha $a$ negatív, akkor a függvény grafikonja egy lefelé nyíló parabola, ha pozitív, akkor felfelé nyíló. És minél nagyobb az $a$ szám, a parabola annál keskenyebb.
A $b$ az annyit tud, hogy hol metszi a függvény grafikonja az $y$ tengelyt.
Itt mindent megtudhatsz a lineáris függvényekről, megnézzük, mi az a meredekség és a tengelymetszet. Két pont alapján felírjuk a lineáris függvény hozzárendelési szabályát, megnézzük a zérushelyeket és még sok izgalmas dolgot. Aztán grafikusan ábrázolt adatok alapján függvények segítségével oldunk meg különféle szöveges feladatokat. Garantáltan izgalmas lesz. Utána röviden és szuper-érthetően meséljük el neked, hogy, hogyan kell másodfokú függvények grafikonjait egymástól megkülönböztetni. Mitől lesz szélesebb vagy keskenyebb a parabola alakja, fölfelé vagy lefelé nyílik-e és még sok izgalom. Transzformációk, Külső és belső függvény transzformációk, x tengelyre tükrözés, y tengelyre tükrözés. Megnézzük a trigonometrikus függvényeket és transzformációikat. A szinusz függvény és a szinusz függvény transzformációi. A koszinusz függvény és a koszinusz függvény transzformációi, Egységkör, Egységvektor, Forgásszög, Fok, radián, Trigonometria, Trigonometrikus függvények, Szinusz, Koszinusz, Periodikus függvények, Trigonometrikus egyenletek, Trigonometrikus azonosságok.
Van itt ez a függvény:
Milyen számot rendel hozzá a 3-hoz?
Melyik az a szám, amihez a függvény a 21-et rendeli?
Mik a függvény zérushelyei?
Kezdjük az első kérdéssel.
Így a rajz alapján úgy néz ki, hogy valami negatív számot fog hozzárendelni a függvény a 3-hoz.
De a rajz csak dekoráció…
Ha szeretnénk tudni, hogy mit rendel a függvény a 3-hoz…
egyszerűen csak be kell helyettesíteni az x helyére 3-at.
És kész is.
Most nézzük, melyik az a szám, amihez a függvény 21-et rendel.
Ilyenkor az x-et keressük, és a függvény egyenlő 21-gyel.
Megoldjuk itt ezt a kis egyenletet…
A két megoldás közül csak az egyik van benne az értelmezési tartományban.
Végül lássuk a zérushelyeket.
A zérushely azt mondja meg, hogy hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt.
És úgy kapjuk meg, hogy egyenlővé tesszük a függvényt nullával...
Aztán megoldjuk ezt az egyenletet.
A függvény zérushelye a jelek szerint 6-ban van.
Egy vasútvonalon az évenkénti utas-szám alakulását az f(x) függvénnyel lehet közelíteni, ahol x a 2010-től eltelt évek számát jelöli. (2011-ben x=1, 2012-ben x=2 stb.) Mennyivel növekedett 2016-tól 2020-ig az évenkénti utas-szám? Melyik évben lépi át az utasok évenkénti száma az 500 milliót?
Nézzük, mekkora volt az utasok száma 2016-ban…
Ezt úgy kapjuk meg, ha x helyére 6-ot helyettesítünk a függvénybe.
Aztán itt jön 2020 is:
A növekedés pedig…
Most lássuk, hogy melyik évben lépi át az utasok évenkénti száma az 500 milliót.
Megnézzük, milyen x-ekre lesz nagyobb a függvényünk 500-nál…
Az ilyen egyenlőtlenségeknél az első lépés mindig az, hogy őrizzük meg a nyugalmunkat.
Hogyha ezzel megvagyunk, akkor innen már könnyű.
Először megoldjuk, mintha egyenlet lenne…
Ezeken a helyeken lesz nulla.
A kettő között negatív…
Ezt például úgy tudjuk kideríteni, hogy veszünk itt egy számot, mondjuk a nullát és behelyettesítjük.
A két szélén pedig pozitív.
Úgy néz ki, hogy az első olyan év, amikor 500 millió feletti az éves forgalom akkor van, amikor .
Tehát 2028-ban.
Az a három pont, ahol az függvény grafikonja a koordinátarendszer tengelyeit metszi egy háromszöget határoz meg. Mekkora ennek a háromszögnek a területe?
Kezdjük azzal, hogy hol metszi a függvény grafikonja az y tengelyt.
Ezt a legkönnyebb kiszámolni.
Egyszerűen csak be kell helyettesíteni x helyére nullát.
Most nézzük, hol metszi a grafikon az x tengelyt.
Ezt zérushelynek nevezzük, és úgy kapjuk meg, hogy egyenlővé tesszük a függvényt nullával...
Aztán megoldjuk szépen ezt az egyenletet.
Hát, ennek a háromszögnek a területét kellene kiszámolnunk.
Egy másodfokú függvény az y tengelyt 4-ben metszi, és ezen kívül azt tudjuk, hogy az 5-höz 4-et rendel, a 6-hoz pedig 10-et. Adjuk meg a függvény zérushelyeit.
A másodfokú függvények általános alakja ez:
És itt c azt mondja meg, hogy hol metszi a függvény grafikonja az y tengelyt.
Most éppen 4-ben…
A függvény az 5-höz 4-et rendel…
A 6-hoz pedig 10-et.
És most jöhet a zérushely.
Ezt úgy kapjuk meg, hogy egyenlővé tesszük a függvényt nullával...
Aztán megoldjuk ezt az egyenletet.
A függvénynek két zérushelye van, 1-ben és 4-ben.
Most pedig nézzük, mire használhatnánk ezeket a lineáris függvényeket, jóra vagy rosszra…
Egy lineáris függvény a 2-höz 3-at, a 4-hez pedig 2-t rendel. Adjuk meg a függvény hozzárendelési szabályát.
A hozzárendelési szabály ez.
Hát, ezzel megvolnánk.
Itt jön aztán egy újabb izgalmas kérdés. Van ez a lineáris függvény:
És derítsük ki, hogy hol metszi a koordinátatengelyeket a függvény grafikonja.
Ha szeretnénk tudni, hogy hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt, akkor y helyére kell nullát írni.
Ha pedig azt szeretnénk tudni, hogy hol metszi az y tengelyt, akkor x helyére.
Úgy tűnik, hogy ezek nem életünk legnehezebb egyenletei…
A metszéspontok x=2 és y=4.
A két pont alapján a függvény grafikonját is be tudjuk rajzolni.
Ezeknél nagyobb izgalmakra ne is számítsunk.
De azért itt jön egy újabb ügy.
Itt egy lineáris függvény, és számoljuk ki a meredekségét, valamint azt, hogy hol metszi a grafikonja a koordinátatengelyeket.
Kezdjük a metszéspontokkal.
Amikor az x tengelyt metszi, akkor y=0:
Amikor az y tengelyt metszi, akkor x=0:
A két pont alapján a grafikont is be tudjuk rajzolni.
És ebből a meredekséget is ki tudjuk deríteni.
De itt jön a meredekség kiszámolására egy rajzmentes módszer is:
Az emelt szintű érettségi sikeres teljesítéséhez ennyit bőven elég tudnod az integrálásról.
Hogyha azonban bővebben érdekel a téma, szeretnéd tudni, hogy mi az a parciális integrálás, hogyan működik a helyettesítéses integrálás, milyen magasabb szintű integrálási módszerek vannak, hogyan számolunk térfogatot és felszínt az integrálás segítségével, akkor az Analízis 1 tantárgyunkban egyetemi szintű feladatokkal folytathatod a tanulást.
Végül nézzünk meg egy utolsó kis történetet.
Van itt ez a lineáris függvény, amiről tudjuk, hogy a zérushelye x = 4 és az x = –2 helyen a függvény 3-at vesz föl.
A zérushely azt jelenti, hogy hol metszi a függvény az x tengelyt.
Hát itt.
Aztán van még ez is.
Ezek alapján be is rajzolhatjuk a függvény grafikonját.
A rajz alapján pedig…
Ha nem rajongunk a rajzokért…
akkor megoldhatjuk máshogy is.
A –2 helyen 3-at vesz föl…
És 4-ben pedig nullát.
Egy magashegyi víztároló vízszintje, ahogy tavasszal olvadni kezd a hegyekben felhalmozódott hó, egyre jobban emelkedik. A vízszint alakulását évről évre jó közelítéssel az f(x) függvény írja le méterben megadva, ahol x az adott évből eltelt napok számát jelöli (január 1-én x=1).
Milyen magasan áll a víz a víztárolóban február 6-án?
Mekkora a vízszint az év hetvenedik napján?
Az év hányadik napján áll 86,7 méter magasan a víz a víztárolóban?
Kezdjük a február 6-tal.
Úgy tűnik, hogy 37 nap telt már el az évből, vagyis x=37.
És a vízszint ezen a napon:
Most nézzük, mekkora a vízszint a hetvenedik napon…
Végül nézzük meg, hogy melyik napon lesz a vízszint 86,7 méter.
Most x-et keressük, és a függvény egyenlő 86,7-tel.
Ezt az egyenletet kell megoldanunk.
A kitevőből egy logaritmus segítségével tudjuk az x-et előcsalogatni…
A számológépeken log és ln biztosan van, így a kettő közül lenne jó valamelyik.
Ha nem tudunk dönteni, dobjunk fel egy érmét...
Ezúttal írás.
És van egy ilyen, hogy
A kilencvenkettedik napon áll 86,7 méter magasan a víz.
gy lineáris függvény a 2-höz 3-at, a 4-hez pedig 2-t rendel. Adjuk meg a függvény hozzárendelési szabályát.
A hozzárendelési szabály ez.
Hát, ezzel megvolnánk.
Itt jön aztán egy újabb izgalmas kérdés. Van ez a lineáris függvény:
És derítsük ki, hogy hol metszi a koordinátatengelyeket a függvény grafikonja.
Ha szeretnénk tudni, hogy hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt, akkor y helyére kell nullát írni.
Ha pedig azt szeretnénk tudni, hogy hol metszi az y tengelyt, akkor x helyére.
Úgy tűnik, hogy ezek nem életünk legnehezebb egyenletei…
A metszéspontok x=2 és y=4.
A két pont alapján a függvény grafikonját is be tudjuk rajzolni.
Ezeknél nagyobb izgalmakra ne is számítsunk.
De azért itt jön egy újabb ügy.
