Középiskolai matek
- Algebra, nevezetes azonosságok
- Halmazok
- Gráfok
- Bizonyítási módszerek, matematikai logika
- Számelmélet
- Elsőfokú függvények
- Függvények ábrázolása
- Másodfokú egyenletek
- Egyenlőtlenségek
- Síkgeometria
- Egybevágósági transzformációk
- Egyenletrendszerek
- Abszolútértékes egyenletek és egyenlőtlenségek
- Gyökös azonosságok és gyökös egyenletek
- Szöveges feladatok
- Középpontos hasonlóság
- Trigonometria
- Kombinatorika
- Exponenciális egyenletek és egyenlőtlenségek
- Logaritmikus egyenletek
- Trigonometrikus egyenletek és egyenlőtlenségek
- Szinusztétel és koszinusztétel
- Feladatok függvényekkel
- Vektorok
- Koordinátageometria
- A parabola (emelt szint)
- A teljes indukció (emelt szint)
- Számtani és mértani sorozatok
- Százalékszámítás és pénzügyi számítások
- Térgeometria
- Valószínűségszámítás
- A várható érték és a szórás
- Statisztika
- Sorozatok határértéke (emelt szint)
- Sorozatok monotonitása és korlátossága (emelt szint)
- Függvények határértéke és folytonossága (emelt szint)
- Deriválás (emelt szint)
- Függvényvizsgálat, szélsőérték feladatok (emelt szint)
- Függvények érintője (emelt szint)
- Az integrálás (emelt szint)
Feladatok függvényekkel
Itt mindent megtudhatsz a lineáris függvényekről, megnézzük, mi az a meredekség és a tengelymetszet. Két pont alapján felírjuk a lineáris függvény hozzárendelési szabályát, megnézzük a zérushelyeket és még sok izgalmas dolgot. Aztán grafikusan ábrázolt adatok alapján függvények segítségével oldunk meg különféle szöveges feladatokat. Garantáltan izgalmas lesz. Utána röviden és szuper-érthetően meséljük el neked, hogy, hogyan kell másodfokú függvények grafikonjait egymástól megkülönböztetni. Mitől lesz szélesebb vagy keskenyebb a parabola alakja, fölfelé vagy lefelé nyílik-e és még sok izgalom. Transzformációk, Külső és belső függvény transzformációk, x tengelyre tükrözés, y tengelyre tükrözés. Megnézzük a trigonometrikus függvényeket és transzformációikat. A szinusz függvény és a szinusz függvény transzformációi. A koszinusz függvény és a koszinusz függvény transzformációi, Egységkör, Egységvektor, Forgásszög, Fok, radián, Trigonometria, Trigonometrikus függvények, Szinusz, Koszinusz, Periodikus függvények, Trigonometrikus egyenletek, Trigonometrikus azonosságok.
Van itt ez a függvény:
Milyen számot rendel hozzá a 3-hoz?
Melyik az a szám, amihez a függvény a 21-et rendeli?
Mik a függvény zérushelyei?
Kezdjük az első kérdéssel.
Így a rajz alapján úgy néz ki, hogy valami negatív számot fog hozzárendelni a függvény a 3-hoz.
De a rajz csak dekoráció…
Ha szeretnénk tudni, hogy mit rendel a függvény a 3-hoz…
egyszerűen csak be kell helyettesíteni az x helyére 3-at.
És kész is.
Most nézzük, melyik az a szám, amihez a függvény 21-et rendel.
Ilyenkor az x-et keressük, és a függvény egyenlő 21-gyel.
Megoldjuk itt ezt a kis egyenletet…
A két megoldás közül csak az egyik van benne az értelmezési tartományban.
Végül lássuk a zérushelyeket.
A zérushely azt mondja meg, hogy hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt.
És úgy kapjuk meg, hogy egyenlővé tesszük a függvényt nullával...
Aztán megoldjuk ezt az egyenletet.
A függvény zérushelye a jelek szerint 6-ban van.
Egy vasútvonalon az évenkénti utas-szám alakulását az f(x) függvénnyel lehet közelíteni, ahol x a 2010-től eltelt évek számát jelöli. (2011-ben x=1, 2012-ben x=2 stb.) Mennyivel növekedett 2016-tól 2020-ig az évenkénti utas-szám? Melyik évben lépi át az utasok évenkénti száma az 500 milliót?
Nézzük, mekkora volt az utasok száma 2016-ban…
Ezt úgy kapjuk meg, ha x helyére 6-ot helyettesítünk a függvénybe.
Aztán itt jön 2020 is:
A növekedés pedig…
Most lássuk, hogy melyik évben lépi át az utasok évenkénti száma az 500 milliót.
Megnézzük, milyen x-ekre lesz nagyobb a függvényünk 500-nál…
Az ilyen egyenlőtlenségeknél az első lépés mindig az, hogy őrizzük meg a nyugalmunkat.
Hogyha ezzel megvagyunk, akkor innen már könnyű.
Először megoldjuk, mintha egyenlet lenne…
Ezeken a helyeken lesz nulla.
A kettő között negatív…
Ezt például úgy tudjuk kideríteni, hogy veszünk itt egy számot, mondjuk a nullát és behelyettesítjük.
A két szélén pedig pozitív.
Úgy néz ki, hogy az első olyan év, amikor 500 millió feletti az éves forgalom akkor van, amikor .
Tehát 2028-ban.
Az a három pont, ahol az függvény grafikonja a koordinátarendszer tengelyeit metszi egy háromszöget határoz meg. Mekkora ennek a háromszögnek a területe?
Kezdjük azzal, hogy hol metszi a függvény grafikonja az y tengelyt.
Ezt a legkönnyebb kiszámolni.
Egyszerűen csak be kell helyettesíteni x helyére nullát.
Most nézzük, hol metszi a grafikon az x tengelyt.
Ezt zérushelynek nevezzük, és úgy kapjuk meg, hogy egyenlővé tesszük a függvényt nullával...
Aztán megoldjuk szépen ezt az egyenletet.
Hát, ennek a háromszögnek a területét kellene kiszámolnunk.
Egy másodfokú függvény az y tengelyt 4-ben metszi, és ezen kívül azt tudjuk, hogy az 5-höz 4-et rendel, a 6-hoz pedig 10-et. Adjuk meg a függvény zérushelyeit.
A másodfokú függvények általános alakja ez:
És itt c azt mondja meg, hogy hol metszi a függvény grafikonja az y tengelyt.
Most éppen 4-ben…
A függvény az 5-höz 4-et rendel…
A 6-hoz pedig 10-et.
És most jöhet a zérushely.
Ezt úgy kapjuk meg, hogy egyenlővé tesszük a függvényt nullával...
Aztán megoldjuk ezt az egyenletet.
A függvénynek két zérushelye van, 1-ben és 4-ben.
Most pedig nézzük, mire használhatnánk ezeket a lineáris függvényeket, jóra vagy rosszra…
Egy lineáris függvény a 2-höz 3-at, a 4-hez pedig 2-t rendel. Adjuk meg a függvény hozzárendelési szabályát.
A hozzárendelési szabály ez.
Hát, ezzel megvolnánk.
Itt jön aztán egy újabb izgalmas kérdés. Van ez a lineáris függvény:
És derítsük ki, hogy hol metszi a koordinátatengelyeket a függvény grafikonja.
Ha szeretnénk tudni, hogy hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt, akkor y helyére kell nullát írni.
Ha pedig azt szeretnénk tudni, hogy hol metszi az y tengelyt, akkor x helyére.
Úgy tűnik, hogy ezek nem életünk legnehezebb egyenletei…
A metszéspontok x=2 és y=4.
A két pont alapján a függvény grafikonját is be tudjuk rajzolni.
Ezeknél nagyobb izgalmakra ne is számítsunk.
De azért itt jön egy újabb ügy.
Itt egy lineáris függvény, és számoljuk ki a meredekségét, valamint azt, hogy hol metszi a grafikonja a koordinátatengelyeket.
Kezdjük a metszéspontokkal.
Amikor az x tengelyt metszi, akkor y=0:
Amikor az y tengelyt metszi, akkor x=0:
A két pont alapján a grafikont is be tudjuk rajzolni.
És ebből a meredekséget is ki tudjuk deríteni.
De itt jön a meredekség kiszámolására egy rajzmentes módszer is:
Az emelt szintű érettségi sikeres teljesítéséhez ennyit bőven elég tudnod az integrálásról.
Hogyha azonban bővebben érdekel a téma, szeretnéd tudni, hogy mi az a parciális integrálás, hogyan működik a helyettesítéses integrálás, milyen magasabb szintű integrálási módszerek vannak, hogyan számolunk térfogatot és felszínt az integrálás segítségével, akkor az Analízis 1 tantárgyunkban egyetemi szintű feladatokkal folytathatod a tanulást.
Végül nézzünk meg egy utolsó kis történetet.
Van itt ez a lineáris függvény, amiről tudjuk, hogy a zérushelye x = 4 és az x = –2 helyen a függvény 3-at vesz föl.
A zérushely azt jelenti, hogy hol metszi a függvény az x tengelyt.
Hát itt.
Aztán van még ez is.
Ezek alapján be is rajzolhatjuk a függvény grafikonját.
A rajz alapján pedig…
Ha nem rajongunk a rajzokért…
akkor megoldhatjuk máshogy is.
A –2 helyen 3-at vesz föl…
És 4-ben pedig nullát.